Amerikaiak így még nem tettek be fegyverüzletnek

Nem emlékszem arra, hogy valaha ilyen akadályt támasztottak volna az amerikaiak – így értékelte lapunknak a magyar hadügyi beszerzésekre rálátó forrás azt, hogy egy amerikai republikánus szenátor befagyasztott egy Magyarország számára szánt fegyvereladási tételt. Lapunk is beszámolt az ügyről: a The Washington Post robbantotta a hírt, hogy a szenátus külügyi bizottságának rangidős republikánus tagja, az idahói James Risch megakasztott egy 735 millió dolláros üzletet, amely 24 Himars rakétaindító egységről, több mint 100 rakétáról, valamint a hozzájuk tartozó alkatrészekről és támogatási eszközökről szólt. Az amerikai lap szerint is szokatlan lépést Risch azzal indokolta, hogy azért függeszti fel az adásvételt, mert Magyarország – Törökország mellett – vonakodik támogatni Svédország NATO-tagságát.

A magyar kormány és a honvédelmi tárca próbálta a kínos fiaskó élét elvenni. Forrásunk szerint ezzel elég valószínű, hogy a Himarsok kikerültek a képből. Az amerikaihoz hasonló, nagy hatótávolságú, irányított rakétatüzérségi rendszert egyébként számos ország, így Izrael, Törökország, Brazília vagy épp Szerbia is gyárt. Most mi is inkább másfelé nézelődünk. A témában kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, ám ez idáig nem reagáltak.

• Meddig „blokkolhatja” Magyarország Svédország NATO-csatlakozását?
• Milyen blokkosodás zajlik légvédelmi téren Európában, és Magyarország hova állna?
• Hogyan zajlik a fegyvervásárlás az Egyesült Államokban? Miért valóban kínos fiaskó a Himarsok beszerzésének befagyasztása?