A világ szinte minden országában vezettek be olyan intézkedéseket a koronavírus-járvány idején, amelyek többé-kevésbé megnehezítették, esetenként ellehetetlenítették az emberek megszokott tevékenységeit. A drámaibb lelkületűek erre hajlamosak azt mondani, hogy megállt az élet. Mindez semmi ahhoz képest, amikor Amerikában 1872-ben egy országos járvány miatt tényleg leállt szinte minden, az ipartól a közlekedésen át a szolgáltatásokig. Pedig egy ember sem betegedett meg.
Ezernyolcszázhetvenkettő november 9-én este egy bostoni raktárépület alagsorában tűz ütött ki. A kereskedelmi negyed raktárai rettentő közel épültek egymáshoz, szűk, sikátorszerű utcák labirintusa választotta el őket csupán egymástól. Az idő tájt Bostonban nem léteztek betartatott építési szabályok, így az épületek tele voltak gyúlékony építőanyaggal, és túl magasak voltak a tűzoltók létráihoz képest, így azok nem juthattak fel a felső szintekre.
A nagy bostoni tűzvész, noha csupán fél napig tombolt, a belváros 26 hektárnyi területét emésztette fel, a pénzügyi negyed gyakorlatilag eltűnt a föld színéről, 776 épület semmisült meg. Az anyagi kár akkori értéken 73,5 millió dollár (mai áron másfél milliárd dollár) volt, de a csodával határos módon csak 13 ember halt meg, köztük két tűzoltó.
Erről szól még a cikk
- Mi köze egy tűzvésznek a járványhoz?
- Mi is az a lóinfluenza és miért állította meg az akkori életet?
- Hogyan indíthat el pozitív folyamatokat egy járvány?
A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
