Amikor keménykedik az EU
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfõinek második napi tanácskozására érkezik Brüsszelben 2021. május 25-én (Fotó: MTI/EPA/Pool/John Thys)

Az EU tud kemény is lenni, ha akar. A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyhatalmakkal szemben nem igazán akar, valószínűleg ezt kívánja a diplomáciai józanság. De például Észak-Koreát vagy Líbiát előszeretettel szankcionálja és most minden bizonnyal erre a sorsra fog jutni Fehéroroszország.

Szokatlanul kemény szankciókkal sújtotta az EU Fehéroroszországot, miután a belarusz hatóságok leszállásra kényszerítették a légterükön áthaladó polgári járatot, majd az egyik utast, Raman Prataszevicset és barátnőjét elfogták. A repülőgépen zömmel uniós polgárok voltak, akiket órákon keresztül tulajdonképpen szintén fogva tartottak a minszki repülőtéren. – Példátlan, felháborító, nem maradhat következmények nélkül – ezek voltak a nemrég lezajlott uniós csúcsra érkező állam- és kormányfők leggyakrabban használt kifejezései az üggyel kapcsolatban. A témát sürgősséggel vették napirendre és rögtön ennek tárgyalásával kezdték a találkozót. A megszólalók közül egyedül a magyar miniszterelnök nem vett tudomást a nemzetközi botrányról. Orbán Viktor rövid videóban vázolta a csúcs témáit, de Fehéroroszország állami gépeltérítését meg sem említette.

Vajon mire alkalmas az uniós szankciótár és milyen gyakran alkalmazzák?
Mennyi ország szerepel jelenleg az EU szankciós listáján?
Van-e most az EU-nak fehérorosz tárgyalópartnere?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!