Globális recesszióban lokális kivételt emlegetett a miniszterelnök Tusnádfürdőn. A gazdasági bajokért alapvetően a Nyugatot tette felelőssé, arról pedig egyetlen szót sem ejtett, hogy a magyar kormány milyen lehetőségeket szalasztott el a mögöttünk hagyott tíz bő esztendőben. Kiválasztottunk néhány területet, amiről Orbán Viktor nem szokott beszélni, a sort hosszan lehetne folytatni.
Lakásfelújítás: a plafon leszakad
Hiába mondják szakértők, hogy a tartósan alacsony rezsiköltségek eléréséhez energiahatékonyságra ösztönző, hosszú távú programra lenne szükség, az elmúlt évtizedek inkább az elszalasztott lehetőségekről szóltak. Magyarországon jelenleg az összes felhasznált energia 40 százaléka a lakóépületekben fogy, amelyek 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult. A több mint 3,9 millió lakott lakás 81 százaléka 1990, 42 százaléka 1960 előtt épült, 63 százalékuk pedig nincs szigetelve. A 2020-as adatok alapján a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek csupán a lakások 2,3 százaléka felelt meg. Ezzel hazánk az egyik legrosszabb hatékonyságú lakóépület-állománnyal rendelkezik az Európai Unióban.
• Mennyi lakás felújítását lehetne elvégezni uniós pénzből?
• Mi okozza a legnagyobb problémát, ami ezt akadályozza?
• Mi a gond a villámárvízekkel?
A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 5-én megjelent, 2022/32. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
