Először állomásoznak amerikai bombázók norvég földön. A B-1-esek jelenléte azonban nem meglepő, hanem egy tizenöt éve tartó katonapolitikai folyamat újabb felvonása.
Csapatmozgásokról, a haderő elhelyezéséről, bevetésekről és jövőbeni tevékenységeiről nem nyilatkozunk, és ezután sem fogunk. Így reagált a norvég közmédiának a norvég légierő sajtószóvivője, Stine Barclay Gaasland arra a hírre, hogy február végén négy amerikai B–1 Lancer stratégiai nehézbombázó és mintegy kétszáz fős személyzete érkezik a Trondheim melletti Örland légibázisra. Így most először állomásoznak majd amerikai bombázók norvég földön. Az elmúlt években az Északi-sark vidékén egyre aktívabb Kremlt érthetően felpaprikázta a lépés.
A régió a klímaváltozás hatására visszahúzódó jég következtében megnyíló kereskedelmi hajózásra használható útvonalak és nyersanyagforrások miatt válik egyre fontosabbá. Elemzők már több mint tíz éve mondják, az északi országok és a két egykori hidegháborús nagyhatalom mellett Kína vagy épp India is egyre nagyobb érdeklődést mutat a térség iránt. Így biztonságpolitikai szempontból ők is mind inkább kihívást jelentenek az amerikaiak és az oroszok számára.
Egyes elemzők a B-1-esek norvégiai jelenlétét már Joe Biden oroszokkal szemben várható keményebb fellépésének tulajdonítják.
- Mit csinálnak az amerikaiak Norvégiában? És miért fontos ez nekik?
- Tényleg beelőzték az oroszok az amerikai haderőt északon?
- Miért akarta megvenni Grönlandot Donald Trump?
- Mennyit költenek sarkköri hadviselésre?
- Mit akar pontosan Kína az északi vizeken?
A válaszokat és a teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
