Bunkó Fideszesek? Hazaáruló ellenzékiek? G. Fodor–Horn-vita

A nem markánsan ellenzéki választók közül is sokan szeretnének már más politikai vezetést látni az ország élén. Orbánék ezért is kezdtek osztogatásba 2022 előtt, noha minden bizonnyal pontosan tudják, hogy ez az irány tarthatatlan – mondja Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, egykori államtitkár. Az egyszerű választó felteszi a kérdést, újra akar-e kezdeni mindent, és a saját életére, biztonságára, kilátásaira nézve mit tart pozitív kimenetelnek. Van egy ajánlat, hogy „folytatjuk”, és egy másik, amely arról szól, hogy mindent felforgatnak – fogalmaz G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója. Aki ellenzéki, az hazaáruló? Aki fideszes, az hülye bunkó? Avagy léteznek közös minimumok? Vita.

– Akár zavarba is ejtheti a választókat a Fidesz kommunikációja az előválasztással kapcsolatban. Mintha hiányozna a megszokott egységes narratíva. Sokszor halljuk, hogy ez egy előre lejátszott meccs, rég megegyeztek a háttérben az ellenzéki pártok. De van az az üzenet is, hogy nyírják egymást, tele konfliktussal az összefogás. Egyszer színjáték, máskor gyűlöletverseny. Ezek nem zárják ki egymást?
G. Fodor Gábor: Mindegyik állítás igaz. Az előválasztási folyamat más-más aspektusára vonatkoznak ezek a megállapítások: előre le van játszva, de ettől még nyírják egymást. De az egységes „narratíva” hiányára kérdezett rá: van ilyen is, ami szerintem egyben az igazság: minden, ami a baloldalon történik, az Gyurcsány szándékai szerint történik, és vele a múlt térne vissza.

Belföld

„Teljesen új verseny kezdődik” – Politikai elemzők Karácsony visszalépéséről

Dobrev Klára előnye az erős kampány lehet, Márki-Zay Péteré pedig az, hogy ő a kevésbé elutasított jelölt, akinek tartalékai is lehetnek, mert az első fordulóban valószínűleg sokan esélytelennek hitték. A Fidesznek Dobrev nyerő lap, Márki-Zay Péter talány.

Horn Gábor: Hajlamos vagyok az önsorsrontásra, ezért megnéztem egy M1-híradót, amiből az derült ki, hogy nincs Magyarországon előválasztás. Ez a legfontosabb reakció: az elhallgatás. A reakciók zavarosak voltak kissé: szerintem a Fidesz elkalkulálta magát, illetve nem tudta helyesen bemérni az előválasztást: azt gondolhatták, hogy nem lesz ennyire sikeres. Azt, hogy Gyurcsány lenne mindennek a meghatározója, és Karácsony is az ő bábfigurája (a vitát követően Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára – a szerk.), maga az előválasztás is cáfolja, amelyen sok esetben elbuktak régi káderek, mint például Gy. Németh Erzsébet. Több olyan jelölt is elbukott Tóth Csabától Ráczné Földi Juditig, akik problémát jelentettek volna az ellenzéknek. Ezekre a kérdésekre nem tudott volna értelmes választ adni a füstös asztal.

G. F. G.: Az ellenzék és a baloldali sajtó is úgy közelít az előválasztáshoz, mintha egy kiélezett verseny lenne. Pedig nagy részben elit paktumok révén áll össze, hogy ki indul a 2022-es választáson az ellenzék jelöltjeként. De el kellett bábozni az izgalmat, a versenyt. Ezt persze nem funkcióhibának gondolom, természetes, hogy a politika él ilyen dramaturgiai eszközökkel. Mindenesetre a füstös asztal, és nem az emberek döntöttek. 

• Hosszú kormányzás után nehezebb kampányolni, hogy tudja kivédeni ezt a Fidesz?
• Befolyásolja-e a szavazókat az unalom?
• Meg lehet nyerni a választást egy Gyurcsányra épülő kampánnyal?
• Milyen politikai lépésekről van ma társadalmi konszenzus Magyarországon?
• Attól vajon jó egy politikai döntés, ha sokan egyetértenek vele?
• Ki hazaárulóz le kit?
• Mi az a polgári Magyarország?

A válaszokat és a teljes vitát a Magyar Hang október 8-án megjelent, 2021/41. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!