Nem csak négyévente számít a vélemény

Az érdi önkormányzat jövő évi költségvetéséből 90 millió forintot különít el azon célok megvalósítására, amelyeket a még 2022 nyarán rendezett közösségi gyűlésen résztvevő helyiek nevesítenek – ezt Csőzik László, a város független polgármestere jelentette be egy decemberi rendezvényen. A városvezető sietett közölni, hogy bár az összeg egy háztartás számára nagynak tűnhet, de egy Érdhez hasonló méretű, 70 ezres település esetében nem jelentős, amit érzékeltetnek a költségek is: egy zebra hatósági engedélyeztetése és megvalósítása például több tízmillió forint, hiszen a felfestés mellett a kapcsolódó infrastruktúrát, járdákat, közvilágítást is az előírásoknak megfelelően kell kialakítani. Az összeg felhasználásáról a későbbiekben egyeztetnek a közösségi gyűlés tagjaival.

Az mindenesetre meglehetősen szokatlan, hogy településvezetők úgy döntsenek, a választópolgárok egy csoportjának közvetlen beleszólást engedjenek a források felhasználásába. De hogy érthető legyen, pontosan mi is történik Érden, magyarázatra szorul a közösségi gyűlés fogalma, illetve másfél évet vissza kell mennünk az időben.

• Miként zajlik egy közösségi gyűlés?
• Miért jobb, mint egy lakossági fórum, vagy egy kérdőíves felmérés?
• Milyen szerepe lehet a döntéselőkészítésben?
• Miben mérhető egy közösségi gyűlés sikere?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!