Lassan nem lesz olyan asztalos, aki a védett épületekre régi faablakot tud újra gyártani

Száz évvel ezelőtt, amikor egy befektető nagyberuházásba kezdett, az adott város önkormányzata arra kötelezte, hogy vegye ki a részét a környék infrastruktúrájának a fejlesztéséből is. Ma már ez egész másként működik, az önkormányzatnak kell kiépítenie a hiányzó infrastruktúrát, miközben ez a magánbefektetők tulajdonát értékeli fel. Egyebek mellett erről beszélt lapunknak Ferkai András építész, építészettörténész, a MOME professor emeritusa.

A szakember szerint Magyarország egyik nagy hiányossága az, hogy elmaradtak a szociális bérlakásépítési programok. Pedig a meg nem épült lakásokra nem csak a legszegényebbeknek, hanem mások mellett a fiataloknak is szüksége lenne. Szintén sürgető probléma, hogy az elmúlt évtizedekben a műemlékvédelemnek olyan hányottatott sorsa volt, hogy az igazán hozzáértő szakemberek szétszóródtak, eltűntek. Nincs mód utánpótlás nevelésére, a szaktudás átadására. – Hol vannak azok a kőművesek, akik egy műemlékhez kellő szakértelemmel tudnának hozzányúlni? – teszi fel a kérdést a szakember, aki nem sírja vissza a rendszerváltás előtti időket, de az akkor jellemző távlati építészeti gondolkodást átemelné a jelenbe.