Gizike néni, az árspekuláns

Gizike néni minden hónap 26-a táján kapja meg nyugdíját, 118 363 forintot, amiből 65 forintot mindig Lajosnak, a postásnak ad, aki sűrű köszönömök közepette akceptálja Gizike néni nagylelkűségét, hiszen 65 forintból az egyik reggelijének kiflirésze meg van oldva, csupán kefirről kell majd gondoskodnia aznap reggel. A nyugdíjkifizetés mindig ünnepnap, és természetesen a tervezés napja a néni számára, csekkek, bevásárlólisták kavarognak ilyenkor a fejében, mint minden szerény nyugdíjjal rendelkező idős ember fejében. Ők azok, akik fillérre pontosan beosztják kevéske pénzüket, hogy valamiképpen elevickéljenek a következő kifizetésig. Gizike néninek, sok magányos kisnyugdíjassal ellentétben, segítsége is akad, a fia személyében, aki intézi a számlák befizetését, szigorúan a Postán, hogy a feladóvevény bekerülhessen az üveges almáriumban elhelyezkedő „csekkes dobozkába”, rend a lelke mindennek, így élt majd’ 80 éven át, és így fog a hátralévő években is élni, „ha megadatik”, teszi hozzá. Az egy szem gyermeke intézi a bevásárlásokat is, amelyek idővel elvesztették a „nagy” jelzőt, hiszen a szörnyű infláció igencsak megkurtította a bevásárlókocsi tartalmát.

Eljött hát a nagy nap, amikor Gizike néninek a konyhaasztalhoz kell ülnie, és amolyan árspekulánsként el kell döntenie, mely akciós termékek szerepeljenek a pici papírlapon, amit a következő nap reggelén érkező fiának fog átnyújtani:

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 4-én megjelent, 2023/31. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!