Háborús lelki sebek itthon és Kárpátalján

Az elkövetkező generációk is hordozni fogják azt a traumát, amit az ukrán háborús övezetből menekülők átélnek, állítja a szakértő. De nem csupán nekik van szükségük pszichikai segítségre: a hazai önkéntesek, befogadó családok is támogatásra szorulhatnak.

Az ember legelemibb szükséglete, hogy egyen, igyon, megpihenjen, biztonságban érezze magát. Amikor egy menekült a határon átérve ezeket végre megkapja, úgy tűnhet, a nehezén túljutott. Pedig akkor kerül szembe újabb démonával: háborgó lelkével.

Milyen traumákat hordoznak a háborús övezetből érkezők?

Hárdi Lilla pszichiáter, pszichoterapeuta 26 éve foglalkozik a Magyarországra háborús konfliktus elől menekülő, megkínzott, bántalmazott emberek lelki támogatásával. A Cordelia Alapítvány orvos igazgatója lapunknak elmondta, ilyen helyzetekben gyakoriak a szorongásos zavarok, a pánik, a tehetetlenség érzése, a beszűkültség. Folyamatos félelem munkál bennük a bizonytalan jövő miatt. Ha befogadjuk őket, az sokat segít biztonságérzetük kialakulásában, ugyanakkor kiszolgáltatottá is teszi őket.

– A legvédtelenebbek a kisgyerekek, akik duplán sérülnek.

• Miként hat ez a helyzet a gyerekekre?
• Hogyan lehet laikusként is segíteni a menekülteknek?
• Mire kell figyelniük az önkénteseknek, hogy ne sérüljenek?

A válaszokat a Magyar Hang március 11-én megjelent, 2022/11. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!