„Hinni akarok, s az emberben hiszek”

Vajon milyen lett volna a Tízezer nap, ha Kósa Ferenc helyett Huszárik Zoltán rendezheti meg? A parasztság tragikus sorsának bemutatásába több romantika, elemeltség jutott volna? A kérdés nem légből kapott: valóban felmerült, hogy a kilencven éve, 1931. május 14-én született rendező vihetné filmre a történetet.

Azt, amiben ötvenhatot forradalomnak nevezték, és amiben a főszereplő a földje elvesztése után öngyilkos lett. Mindezek miatt az 1965-ös munkát két évre betiltották, Kósát egy ideig nem engedték újra kamera elé, a bemutatóig pedig diplomát sem kapott. Szekfü András nemrég megjelent interjúkötetéből, az Így filmeztünk 2.-ből derült ki, hogy a projekt kapcsán más nevek is felmerültek. A kultúrpolitikai vezetés Szabó Istvánnak szánta, aki akkor már elkészítette a Variációk egy témára kisfilmet, de azt mondta, ez nem az ő világa. „Én például Huszárik Zolit javasoltam. Zoli azt mondta, hogy ő nem akar epikus dologgal indítani” – fejtegette Kósa az 1974 novemberében felvett beszélgetésben.

Mi lett volna, ha mégis Huszárik kapja a feladatot? Még bátrabb, merészebb lett volna a film? Teljesen át is alakíthatta volna a rendező pályáját, így talán a Szindbád elkészítéséig sem jutott volna el néhány évvel később.