Ötezer nő értelmetlen halála mutatja, hogy az áltudományok a legfejlettebb országokban is életveszélyesek

Japánban a kormány kilenc éven keresztül, egészen mostanáig nem ajánlotta a HPV elleni oltást a tinédzser lányoknak, mert hittek (vagy legalábbis engedtek) az oltásellenes téveszméknek. Bár mostantól újra ajánlják az oltást, a kárt soha nem lehet már teljesen jóvá tenni. Emberéletek ezreiben mérhetők a tragikus hiba következményei. A japán példa jól mutatja, hogy az áltudományok még a világ egyik legfejlettebb országában is életveszélyesek.

A humán papillómavírus (HPV) okozza gyakorlatilag az összes méhnyakrákos megbetegedést. Ez nem azt jelenti, hogy a HPV-fertőzés biztosan méhnyakrákot vált ki, de méhnyakrák HPV-fertőzés nélkül szinte nem is létezik. Ez egyrészt ijesztő, hiszen itt gyakorlatilag egy másik embertől elkapható, fertőző ráktípusról van szó, ugyanakkor a hihetetlenül hatékony megelőzés lehetőségét is felveti. Jelenleg nem ismerünk még egy olyan daganatos megbetegedést, amit majdnem tökéletes hatékonysággal meg lehetne előzni. A méhnyakrák (illetve a HPV okozta egyéb rákok) azonban ilyen, hiszen a HPV elleni oltás szinte tökéletesen kizárja a vírus fertőzését, nélküle pedig nincs daganat sem. Emiatt valószínűleg a méhnyakrák lesz az első ráktípus, amelyet az elegendően civilizált országokban oltással teljesen el lehet a közeljövőben törölni a föld színéről, ahogy ez az Egészségügyi Világszervezet céljai között szerepel.

Fontos tudni, hogy a HPV nemcsak méhnyakrákot okozhat, hanem például szájüregi és végbéltáji daganatokat is. Márpedig a vaginálistól eltérő szex elfogadottá válásával ez a veszély a fiúknál is fennáll. Ezért őket is oltani kell. A világon évente nagyjából 630 ezer rákos megbetegedést okoz a HPV (amely a leggyakoribb, nemi úton terjedő kórokozó), és a betegek nagyjából fele meghal. Ezek az emberek potenciálisan mind megmenthetők lennének oltással. A halálozások aránytalanul nagy mértékben történnek a világ szegényebb országaiban, ami az oltási, szűrő- és kezelőprogramok elmaradottságának tulajdonítható. Szörnyű kimondani, de az afrikai, illetve dél-ázsiai humanitárius problémák ismeretében ez nem meglepő.

Japán viszont más történet. Az ország kormánya először, még 2009-ben támogatta a GlaxoSmithKline (GSK) kétkomponensű oltását, majd 2011-ben a Merck négykomponensű vakcináját is befogadták, amelyek egyszerre védenek kettő, illetve négy HPV-típus ellen, mégpedig azok ellen, amelyek a legnagyobb rákveszélyt jelentik. Két évvel később, teljesen indokolt módon, az oltásokat a nemzeti immunizációs terv részévé tették, és ajánlották a 12–16 éves lányok beoltását. De ez az állapot mindössze tíz hétig tartott.

• Miért tiltották be effektíve Japánban a HPV-oltást?
• Mi vezetett az újbóli ajánláshoz? 
• Milyen következményei lettek a majdnem évtizedes mellőzésnek?