Tarlós István belenézett a papírjaiba, és a következőket olvasta fel vészjósló hangon: „Régi, régi, sértett SZDSZ-esek vannak ott a háttérben, és tevékenykednek.” A jelenet egy 2019-es interjúban esett meg, amelyben az akkori kormánypárti támogatással bíró budapesti főpolgármester azt ecsetelte, hogy a „nemzet lelkét eladó” szabad demokraták kemény magjának módszerei köszönnek vissza az ő „rendkívül gyenge személyiségű” ellenfele, Karácsony Gergely kampányában. Tarlós négy perc alatt négyszer említette az SZDSZ-t, amely akkor már kilencedik éve nem volt parlamenti tényező, de a várospolitikus kampánystábja úgy gondolhatta: a valamikori liberális párt olyan szitokszónak számít már a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, hogy érdemes ilyen sűrűn hivatkozni rá. Pikánsnak hathat, hogy Tarlós ebbe még úgy is belement, hogy kénytelen volt a szóban forgó interjúban jelezni, tulajdonképpen ő maga is „régi, régi SZDSZ-es” volt, csak hát negyedszázada otthagyta a pártot.
Ezzel az egykori főpolgármester nincs is egyedül: a kilencvenes évek elejéig a Fidesz és az SZDSZ egyaránt liberális pártnak számított, csak amikor a mai kormánypárt jobbra, a letűnt liberális erő pedig balra kanyarodott, számos „keresztbeigazolás” történt. A Fideszből ment az SZDSZ-be Fodor Gábor, Szelényi Zsuzsa és Ungár Klára. A másik irányt választotta például Tellér Gyula, aki SZDSZ-alapítóból lett Orbán Viktor tanácsadója; Németh Szilárd Csepelen fektette le a liberalizmus alapjait, hogy most alelnök lehessen az illiberális Fideszben; vidéken pedig a gyöngyösi Horváth László, az edelényi, „gumikalapácsos” Molnár Oszkár, a debreceni Halász János, a tatabányai Bencsik János lett szabad demokratából fideszessé. (Vagy voltak egy-egy választáson mindkét párt jelöltjei.) Utóbbiak általában azzal indokolták váltásukat, ahogy Tarlós is: csalódtak az antikommunistaként induló, ám később, 1994-ben az MSZMP utódjával koalícióra lépő pártjukban.
Igen ám, de a NER azután is számos olyan liberális topkádert befogadott vagy alkalmazott, akiket korábban Magyarország legnagyobb bajaiért tettek felelőssé.
• Hogy vélekednek ma a fideszesek Kóka Jánosról?
• Hogyan haladta meg a bezzegellnzékiséget Fodor Gábor?
• Miért fest pikánsan Bóka János a Mandiner címlapján?
A teljes cikket a Magyar Hang február 2-án megjelent, 2023/5. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!