„Békebeli előjáték”: a száznegyven éve alapított első magyarországi antiszemita párt a maga korában még súlytalan volt, ám a XX. század felerősödő zsidóellenességében hivatkozási alapnak számított.
Zsidóellenes zavargások borzolták a kedélyeket 1883-ban Zala megyében. Az elkövetők zsidó üzleteket fosztogattak, verekedtek és gyilkoltak is. Az Egyenlőség című zsidó felekezeti és társadalmi hetilap egy évvel későbbi beszámolója szerint még mást is csináltak: Istóczy Győzőt éltették. A mai újságolvasóban a nevet hallva zavar támadhat, nem igazán tudva hova tenni, ki is volt ő. Pedig a magyar történelem későbbi alakulása szempontjából kifejezetten fajsúlyos szereplőről beszélünk. Istóczy ugyanis az első, aki magyar földön zsidóellenes pártot alapított. Az Országos Antiszemita Párt száznegyven évvel ezelőtt, 1883. október 6-án jött létre, hogy aztán a XX. század első felében visszatérő hivatkozási alappá, többek számára mintává váljon.
Istóczy pártja nem volt hosszú életű: két évvel később kettészakadt, 1892-ben pedig fel is oszlott. A párt többi vezetőjét (Ónody Géza, Simonyi Iván, Széll György, Andreánszky Gábor) sem ismerjük sokkal jobban ma, ahogy Magyar Lap néven megjelenő pártújságjuk sem vonult be a magyar sajtótörténelembe. Az antiszemitizmus szervezett formában való meghonosítását illetően viszont a hatásuk egyértelmű.
• Kik foglaltak állást az Antiszemita Párttal szemben?
• Miként hamisították meg Kossuth szavait?
• Mire alapoztak az antiszemita pártot alapítók?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
