Huszonnégy éve már, hogy megjelent a japán Jukimura Makoto sci-fi képregénye, a Planéták (Planetes). A történet egy fiatal űrhajós életét követi nyomon, és egyik központi témája az, mihez kezd az emberiség az űrszeméttel. Hogy a kérdés mennyire nem tudományos fantasztikum, azt jól jelezte a mexikói filmrendező, Alfonso Cuarón 2013-as mozija, a Gravitáció. A hét Oscarral díjazott, Sandra Bullock és George Clooney főszereplésével készült alkotás azt mutatja be, milyen halálos galibát tud okozni a Föld körüli pályán űrhulladékként keringő műhold.
A napokban aztán a fikció találkozott a valósággal: először szabott ki űrszemét miatt bírságot az Egyesült Államok teljes kommunikációs – így a rádió-, a televízió-, az internet-, a műholdas és kábelszolgáltatások – működésének zavartalanságáért felelő Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC). Az FCC a Dish nevű műholdas televízióadást továbbító céget büntette meg, amiért nem vitték biztonságos távolságba az egyik kiszolgált műholdjukat. Az EchoStar-7-et 2002-ben bocsátották fel 36 ezer kilométeres geostacionárius pályára – amely magasságban a műhold azonos sebességgel kering, mint a Föld. A műhold tavaly befejezte működését, a cég pedig vállalta, hogy leállása előtt 300 kilométerrel magasabb pályára emelik, mert így nem zavarja a többi szatellitet. A manővert meg is kezdték, ám mivel kevés üzemanyag maradt a műholdban, csupán 122 kilométerrel sikerült emelni a pályáján.
• Miért bírságolták meg a céget?
• Miért számít ez áttörésnek?
• Mennyire akut probléma az űrszemét?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
