Én megkóstolnám – mondja a laboratóriumban tenyésztett húsról egy vegetáriánus ismerős, aki már két éve nem eszik hagyományos húst, mert sajnálja a leölt állatokat, ugyanakkor kissé ráunt a vegakínálat szűkösségére. Mások viszont elborzadnak a 3D-nyomtatóval formázott szintetikus steak gondolatától is, és a földbe döngölik azokat, akik ilyen „gusztustalanságot” próbálnának ráerőltetni másokra. A műhús körüli vita az után lángolt fel újra, hogy Nagy István agrárminiszter nemrégiben azzal állt elő: olasz mintára betiltaná idehaza a műhúsok gyártását és forgalmazását. Január végén egyeztetett erről Ettore Prandinivel, a Coldiretti olasz termelői szervezet elnökével, majd az agrártárca közleményben írt arról, hogy a magyar európai uniós elnökség napirendjén fog szerepelni a tiltó szabályozás.
Többféle húspótló megoldás létezik, de a miniszter szavaiból arra lehet következtetni, hogy nem a vegák és vegánok által fogyasztott, növényi alapú készítményekre gondol, hanem a laboratóriumi körülmények között, állati izomsejtek szaporításával létrehozott, úgynevezett műhúsra. Szingapúrban és az Egyesült Államokban már engedélyezték a laborhús forgalmazását, de a fejlesztések még nem tartanak ott, hogy például az Up side Foods vagy a Good Meat cég kereskedelmi mennyiségben lenne képes előállítani az ehetőnek minősített laborcsirkét.
• Vajon igaz-e, hogy a műhús előállítása kisebb környezeti terhelést jelent, mint az állattenyésztés?
• Mennyiért lehet laborcsirkét enni az étteremben, és hol?
• A műhús növesztés fejlesztése, vagy a húsfogyasztás csökkentése a jövő?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
