Nem a sajtóra kell haragudni

Iványi Gábor arra biztatta híveit, hogy kérjenek áldást Bartus Lászlóra. Nem azért, mert minden ember rászorul erre, és nem is az újságíró valami különösen nemes cselekedetéért. Igaz, vitatkozhatunk azon, mit sorolunk az utóbbi kategóriába. A lelkész ugyanis azért kért áldást, mert Bartus „szenvedélyes cikkben reagált a támadásokra.” Iványi azt mondta, „valakik alattomos munkája nyomán most az úgynevezett baráti sajtóban is” kritikus cikkek jelentek meg velük kapcsolatban.

A Telex írt november végén a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) pénzügyi problémáiról, így arról: Iványiéknak már milliárdos tartozásaik voltak, de továbbra sem rendelkeztek B tervvel. A cikkben olvasottakkal lehet persze vitatkozni, ellenállításokat sorakoztatni. Bartusnak is szíve joga, hogy a történetet más narratívába helyezze, és a MET-et mutassa fel valódi áldozatként. (Azt írva: a Telex Meleg Sándor szociális munkás nyomán „olyan törvény szerint vonja kétségbe, hogy Iványi Gábornak tartozik-e az Orbán-kormány, amelyet az Orbán-kormány hozott, mintha az olyan adottság lenne, mint a gravitáció, amit tudomásul kellene venni.”) Mindezen lehet tehát vitatkozni. Azt viszont nem érdemes állítani, hogy itt ne merülhetnének fel különböző szempontok. Azt pedig végképp nem, hogy a sajtó ne foglalkozhatna ezzel.

• Mi tartozik a sajtóra?
• Mi jelentené a valódi kultúraváltást?
• Hogyan érdemes a nyilvánossághoz állni?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/49. számában találja. Vegye meg december 14-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!