Nincs tanulság

Nincs tanulság

Fotó: Shutterstock

A Szentendrei-sziget csúcsa egyike az utolsó helyeknek a Duna mentén, ahol a majdnem érintetlen természet szépségét, nyugalmát élvezhették az oda látogatók. Hétfőtől zárt építési terület: ez a tenyérnyi vadon is eltűnik. Autóparkoló, aszfaltút és egyéb szolgáltatások vonzzák majd ide a tömegturizmust. A „fejlesztésről” döntő kisoroszi önkormányzat már bérbe is adta az egész vidéket egy vendéglősnek. (Lapzártakor érkezett a hír: a közfelháborodás hatására a kormány leállíttatja a kisoroszi beruházást. Köszönet a felelősen gondolkodó – és cselekvő! – kisorosziaknak, köszönet a sajtó éberségéért!)

A haladás útja – mit tesz Isten – egy joghézagon keresztül vezet: ha a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó terület helyrajzi számát az illetékesek nem felejtik el beleírni a vonatkozó jogszabályba, ha az önkormányzat nem mulasztja el a helyi védettségről szóló korábbi határozatának megújítását, akkor a minden lehetséges módon védett kis földi paradicsom nem jut erre a sorsra.

Azonban ez a joghézag, úgy látszik, egyre tágul: Hegyeshalomtól immár Záhonyig ér, hiszen a beruházók a Fertő tó, a tatai tó, a Velencei-tó, a Balaton partján sem ütköztek jogi akadályokba: szabad kezet kaptak és kapnak a törvények és rendeletek sokaságával körülbástyázott vízi és vízparti élőhelyek pusztítására, természeti és tájképi értékek elépítésére. Az önkormányzatok többsége és a kormányhivatalok lelkesen asszisztálnak zöldterületeik átminősítéséhez, hogyha nem éppen ők a kezdeményezők. A természetvédelmi hatóság engedelmesen igazolja, hogy nincs szükség a környezetüket nyilvánvaló módon terhelő építkezések, az emberi egészséget veszélyeztető technológiák hatásának előzetes vizsgálatára. A haladás útjában álló facsoportokról mindig kiderül, hogy súlyosan betegek, sürgősen ki kell vágni őket. A legmagasabb veszélyességi fokozatba sorolt anyagokkal dolgozó akkumulátorgyárat, gyáróriásokat minden aggodalom nélkül telepítik lakóterületek közvetlen közelébe, az állandó, elviselhetetlen zajjal mit sem törődve.

A kormány bármikor kész kiemelt beruházássá nyilvánítani egy szálloda, egy jachtkikötő építését, ha csókosainak üzleti érdeke úgy kívánja. (A kiemelt beruházás Magyarországon nem azt jelenti, hogy azt különös körültekintéssel végzik, és a kormány eljárásával példát mutat az ország törvényes rendje iránti tiszteletből, hanem éppen ellenkezőleg, felmentést jelent a beruházó érdekeit esetleg keresztező jogszabályok betartása alól, mint a Fertő tó, a városligeti úgynevezett múzeumnegyed, a győri Audi, a gödi Samsung esetében. Copyright by Gyurcsány: lex Sukoró) Az érdekeik védelmében fellépő érintettek tájékozódását, részvételét a döntéshozatalban arcátlan módon akadályozzák, az eljárásokkal kapcsolatos információt visszatartják, vagy borsos árat követelnek a civilektől azért, amihez a környezetvédelmi törvény és a rámszari szerződés értelmében elvitathatatlan joguk van

Nem unják még? Mert én nagyon. A maradék zöldterületeink ellen országszerte zajló hadjárat okozta kár összességében nem marad el a nyolcvanas években eltervezett bős–nagymarosi duzzasztórendszer kártételétől. Tényleg elkerülhetetlen, hogy a vesztét érző diktatúra hívei távozásuk előtt mindig az ország természeti kincseinek rovására kárpótolják magukat?

Erről is olvashat a cikkben:
• Az irtóhadjáratot gondosan előkészítették
• Önkéntesként ki vállalja a kilátástalan harcot létforrásainkért, szemben a túlerővel?
• Nem lehet tovább visszavonulni, mert nincs hová

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!