Nógrádba ért a migráció: szerb cigi, „szlovák papír”, arab orvos

Az ásványvizes flakont szorongató, kapucnis férfi úgy feküdt a parkoló betonján, mintha csak pihenne. A nap perzselően süt a háta mögött húzódó, gyönyörű, erdőkkel borított hegyek mögül, ő nem moccan. Nem moccanhat: fél tucat szlovák rendőr és kirendelt határőr vigyáz rá. Lennének kérdéseink a nógrádi Cered és a Trianonban Szlovákiához csatolt Tajti közötti határszakasz élő szereplős csendéletének karaktereihez, de egyikük sem beszélhet. Az egyenruhásoknak a szabályzat tiltja, az elfogott kapucnis migránsnak meg a törvény.

*

– Azóta vannak itt, amióta reklamált az elnök asszony – mondja immár a ceredi oldalon Ferdinánd, akinek vezetékneve egyrészt igen gyakori ezen a településen, másrészt megmutatja, hogy korában mennyire szorosan összetartozott a határral kettéválasztott két falu. A férfi teljes neve ugyanis Tajti Ferdinánd. Bakelitkormányos Ladája mellett állva meséli, hogy nemcsak a szlovák, hanem a magyar egyenruhások is feltűnnek néha a határ mentén, de nincs könnyű dolguk a menekülőkkel és az embercsempészekkel szemben. – Megállnak fent, a Határ úton, és már mennek is. Gyorsak, mint a golyó – mondja, majd ahogy Ferdinánd felfelé és lefelé is mutat, a két népszerű, helyi migránsútvonalat követjük a tekintetünkkel. Mindkettő erdős terület, az egyiknél patakparti növényzet, a másiknál kukoricás is van; ideálisak az illegális határátlépéshez. Az egyiknél kapucnit és eldobott szerb cigarettásdobozt találunk, a másiknál korábban román palackra bukkantak.

Fogott itt el a rendőrség szíreket és törököket, cseh autóval szállító ukrán és egyiptomi állampolgárt már tavaly is, de a cerediek és Ferdinánd elmondása szerint „két-három hónapja van itt nagyobb mozgás”.

• Félnek-e a cerediek a migránsoktól?
• Hogy és miért kerültek Nógrádba az illegális bevándorlók?
• Mi köze a jelenségnek a szlovákiai választásokhoz?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 22-én megjelent, 2023/38. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!