„Izland egyik fele ír, a másik meg olvas”

Van egyfajta klímaszorongás a mai skandináv gyerekversekben – mondja interjúnkban Patat Bence. Szólj, ha kell egy barát címmel jelentek meg nemrég a Móránál kortárs skandináv gyerekversek, ezeket fordította Karl Ove Knausgard és Jón Kalman Stefánsson visszatérő magyarra ültetője. Beszélgettünk gyerekszemszögből írt versekről és arról is, mennyire könnyű ifjúsági irodalomra bukkanni a Feröer-szigeteken.

– A legismertebb svéd gyerekvers számomra mindig is Ingrid Sjöstrandtól volt a Titkos béketárgyalások. Annyira vagánynak bizonyult, hogy még egy magyar punkzenekar, a The Snobs is feldolgozta.
– Amiről eddig nem is hallottam. Az említett zenei közegben nem vagyok annyira járatos.

– A feldolgozás nem annyira meglepő, hiszen hiába tűnik minden ízében gyerekversnek, mégis ilyeneket találunk benne: „Titkos béketárgyalások – / olvastam az újságban. / Szerintem nem helyes, hogy / titkosak a béketárgyalások. / A háború bezzeg sose titkos.” A skandináv gyerekversre egyébként is jellemző a hasonló, érett üzenetek gyerekirodalomba öltöztetése?
– Eleve az igazán jó gyerekirodalom az, amit minden korosztály tud élvezni. Nyilván más és más szinten. Greta Thunberg és társai példája mutatja, hogy azért a skandináv fiatalok szeretnek komoly témákkal is foglalkozni. Nagyon sok olyan tabudöntögető könyvet jelentetnek meg Svédorszában, amelyek témáival nálunk jóval kevésbé foglalkoznak. Idővel persze elérnek ezek hozzánk is.

• Mennyire változtak meg a skandináv gyerekversek a hetvenes évek óta?
• Izlandról elmondhatjuk, hogy a méreteihez képest felülreprezentált ott az irodalom?
• Mondhatjuk, hogy kiemelkedő az igény a skandináv irodalomra Magyarországon?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!