Petőfi Sándor nem csak a magyar költészetet újította meg

Petőfi Sándor munkássága nemcsak Magyarországon termékenyítette meg a költészetet, hanem a Kárpát-medence más szegleteiben is. A szerb költők kifejezetten sokat tanultak tőle, ellesték a népiességét, és még a magyar verssorokat is átültették a nyelvükre. Bár a környező népek irodalmai nagy hatással voltak egymásra, a magyar irodalomtudomány mégis mérsékelt érdeklődéssel fordul a szomszéd nemzetek alkotói felé.

Bár a Kárpát-medence népeit rengeteg szál fűzi össze, kulturális és történelmi vonalon egyaránt, egymás irodalma iránt mégis halvány érdeklődést mutatnak. A magyar irodalmi közélet például kifejezetten zárkózott a környező nemzetek felé – állítja Hász-Fehér Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi Tanszékének docense. A magyar tananyagban nagyon kis hangsúlyt kapnak a szomszédos országok szerzői, akik mégis megjelennek, azok jellemzően XX. századi alkotók, akik világirodalmi rangra lépésüket követően jutottak el a magyar olvasókhoz. Ez utóbbiak közé tartoznak például olyan nagy cseh szerzők, mint Bohumil Hrabal, Jaroslav Hašek, vagy a szerbiai írók közül Danilo Kiš. Hász-Fehér Katalin, aki egyebek mellett a magyar és délszláv irodalmak közötti kapcsolatok kutatásával foglalkozik, úgy látja, hogy a klasszikus szerb irodalom legnagyobbjai szinte ismeretlenek Magyarországon. Sokuknak még magyar fordításuk sincsen, vagy ha van is, az részleges vagy elavult. 

• Hogyan léptek túl a költők a politikai ellentéteken?
• Hogyan építették be a szerb költők a munkáikba a Petőfitől tanultakat?
• Tényleg szerb származású volt a forradalom költője?