Putyin kabátja

Az Európai Unió eddig négy szankciós csomagot fogadott el, amelyeknek az volt a céljuk, hogy az orosz gazdaságnak okozott károkon keresztül az orosz politikát arra kényszerítsék, hogy fejezzék be a háborút. Ahogy a szankciókkal való fenyegetés nem rettentette el Putyint az inváziótól, úgy a szankciók sem vezényeltek neki hátra arcot.

Kevesebb mint egy hónap alatt született döntés az eddigi négy büntetőintézkedés-csomagról, az EU soha nem reagált még ilyen keményen egyetlen eseményre sem. Brüsszeli forrásaink szerint az intézkedések utólag nézve sokkal szigorúbbak voltak, mint amire akár csak a háború kitörésekor számítani lehetett. Ide sorolható például az, hogy viszonylag korán megszületett a döntés az Orosz Központi Bank eszközeinek befagyasztásáról, aminek egyébként az lett az eredménye, hogy a pénzintézet 640 milliárd dolláros devizatartalékának csaknem a feléhez nincs hozzáférése az orosz kormánynak. Ezzel az az érdekes helyzet állt elő, hogy az országnak ugyan van pénze, csak nem jut hozzá. Kérdés, hogy a befektetői környezet ezt úgy kezeli-e, mint létező pénzt, vagy úgy, mint azt a tízezrest, amit három hónapja kölcsönadtam egy haveromnak.

Az a szimbolikus lépés is váratlannak volt mondható, hogy Lavrov külügyminiszter és Putyin elnök az elsők között került a szankciós listára. Nyilván ha nem így történt volna, ők maguk jelentkeznek. Most azonban válaszút elé ért az EU.

• Bekövetkezhet-e az energiavásárlás befagyasztása?
• Elképzelhető olyan helyzet, hogy mindenki lemond az orosz energiáról, kivéve Magyarországot?
• Elég lehet-e kiütni Oroszország energialábát?
• Mit mond el Putyinról a legutóbb viselt dzsekije?