Nem kell mindenkinek vegánnak lennie, de a húsfogyasztást vissza kell fogni

Azt gondolhatnánk, hogy azért van szükségünk nagyon sok termőföldre, mert nagyon sokan élünk a bolygón, de ez nem igaz. A termények többségét nem az emberek fogyasztják el, hanem a haszonállatok. Van még mit észszerűsítenünk az élelmiszer-termelésünkön.

A mezőgazdaság és a természet ugyanazokért a területekért verseng, minden hektár, amit manapság szántóként használunk, egykor erdő, ősgyep vagy mocsár volt. Ha az a célunk, hogy az emberiség okozta természeti károkat a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk, miközben az élelmiszer-ellátást is biztosítani tudjuk a bolygó nyolcmilliárd lakója számára, sokkal hatékonyabbá kell tennünk a termelést és a fogyasztást egyaránt. Ez a tanulsága annak a jelentésnek, melyben a WWF a fenntartható táplálkozás közép-európai lehetőségeit vizsgálta. És az, hogy jelenleg nem állunk jól.

Mint a jelentést bemutató beszélgetésen Sipos Katalin biológus, a WWF Magyarország igazgatója elmondta, napjainkban az ember számára lakható területek fele, megközelítőleg 51 millió négyzetkilométer áll mezőgazdasági művelés alatt, melynek csupán 23 százalékán termelünk közvetlen emberi fogyasztásra szánt növényi alapanyagokat, 77 százalékát a haszonállatainknak szükséges takarmány előállítására használjuk. A jelentés szerint az Európai Unióban a megtermelt gabona közel kétharmadát fordítjuk haszonállatok takarmányozására, miközben egyre inkább visszaszorul a gyepek szabadtéri legeltetésén alapuló, külterjes állattartás, holott ez a magyar háziállatok fenntartásához és értékes őshonos gyepeink védelméhez is szükséges lenne. A tányérunkra kerülő hús döntő része zárt rendszerű, nagyüzemi termelésből származik, melynek már nincs köze a termőföldek és a gyepek fenntartható hasznosításához.

• Hogyan változott a világ húsfogyasztása az elmúlt évtizedekben?
• Mi a helyzet a magyar konyhával?
• Mit tehetünk azért, hogy javítsunk a romló trendeken?