A villámháború után véget érhet a hegyi-karabahi konfliktus

Megkezdődtek a tárgyalások csütörtökön Azerbajdzsán és a hegyi-karabahi örmény szakadárok között az azerbajdzsáni Jevlah városban – jelentette az Azertag azeri állami hírügynökség, amely szerint az egyeztetések Hegyi-Karabah Azerbajdzsánba történő „reintegrációjáról” folynak. Ám a mai események korántsem folytak zavartalanul: miután lövések dördültek Hegyi-Karabah központjában, Sztepanakertben, a helyi örmények azonnal jelezték, hogy az azeriek megsértették az előző nap kötött tűzszünetet. Ettől függetlenül azonban aligha férhet kétség ahhoz, hogy az Azerbajdzsán által kedden indított, mindössze egynapos katonai akció után az örmény szakadárok teljes vereséget szenvedtek, így nem sok kétségünk lehet afelől, hogy kinek az érdekeit fogja tükrözni a körvonalazódó megállapodás.

Hogy a hegyi-karabahi konfliktus fordulóponthoz érkezett, arra persze már korábban is számítani lehetett. Emlékezetes: május végén Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök Moszkvában bejelentette a két ország közötti területi vita rendezését. Pasinján akkor az Eurázsiai Gazdasági Tanács csúcstalálkozóján közölte, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről, Aliyev pedig kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Jerevánnak ezt a lépését a hegyi-karabahi örmények természetesen árulásként tekintették, hiszen ezt úgy értelmezték, hogy ezzel az örmény vezetés végképp lemondott volna a támogatásukról.

• Miért nagyon összetett az örmény kormány és a Hegyi-Karabah Köztársaság (vagy más néven Arcah Köztársaság) viszonya?
• Az örmény szakadártok miért találták jobbnak, ha a saját pénz helyett inkább az örmény dramot használják?
• Mi az oka, hogy egyre kellemetlenebb Moszkva számára a karabahi jelenlét?