Menü


Veszprém, a „városrekonstrukció” áldozata

Veszprém, a „városrekonstrukció” áldozata
Veszprém, 1968: Bajcsy-Zsilinszky (ma Brusznyai Árpád) utca (Forrás: FORTEPAN/Herth Viktória/Bodó Emmal)

Miért dózerolták le Veszprém főutcáját és a körülötte álló negyedet a hatvanas-hetvenes években? Hogyan talált egymásra az építész és a párttitkár? Szabadulhat-e a 2023-ban kulturális fővárosként Európa elé lépő Veszprém a terhes örökségtől?

A városépítő ingerült és fáradt. Terveit megváltoztatják, naponta kell sziszifuszi küzdelmet vívnia városvezetőkkel, a tanáccsal és persze a helyi közvéleménnyel. Márton István, a veszprémi új városközpont építője panaszkodik így az őt felkereső Thiery Árpád írónak valamikor a hetvenes évek közepén. „Nekem 1968 óta nincs más, mint Veszprém” – mondja az építész. De akkor mi a baj? A „túlzott műemlék-centrikusság”, a „korszerűtlen hangulat” és „a vezetők korszerűtlen gondolkodása”.

Pedig Márton Istvánnak nincs oka panaszra: hosszú-hosszú időre rajta hagyta keze nyomát a városon. Bárhonnan érkezünk Veszprémbe, nem a székesegyház vagy a vele szemben álló ferences templom tornyára figyelünk fel, hanem az egyházi jelenlétet zárójelbe tevő, potyogó burkolatú húszemeletesre. Ha vesszük a fáradságot, és megállunk egy percre a belvárosban, az egykori takarékpénztár patinás sárga épülete előtt még feltűnőbb lesz a hiány, a disszonancia, amit a nyolcvanas évek eleje óta igyekeznek toldozni-foldozni. Csak hát a városszövet tíz esztendőn át, 1965-től tartó brutális rombolását lehetetlen eltüntetni.

Erről szól még a cikk

Erről is olvashat még a cikkben:
• A munkatársai szerint éjszaka sofőrjével a kihalt várost járó, a megyeszékhely szocialista átszabásán gondolkodó Pap János olyan százezres Veszprémet akart, ahol az egyházi jelleg háttérbe szorul
• A korrekciót elvégző Ruttkay M. Gyula építész már csak tűzoltásra vállalkozhatott
• A megyeszékhely valószínűleg hosszú évtizedekig, talán egy évszázadig is nyögni fogja még az államszocialista kor brutális beavatkozását

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!

Makrai Sonja 2025. február 16., 07:00

„Az idős generáció egy idő után láthatatlanná válik” – páros interjú Halász Judittal és Bálint Andrással

Beszélgetés az emigráció eufóriájáról és traumájáról, a még mindig lejtő párizsi utcáról, a mai magyar film helyzetéről és a Kossuth téren elszavalt költemény igazságáról. 
Ficsor Benedek 2025. február 16., 06:30

Csendben lázad a tavalyi Nobel-díjas

A dél-koreai Han Kang harmadik magyarul is olvasható regénye egy különös párbeszéd története.
Magyar Hang 2025. február 15., 21:51

Megkéselt öt járókelőt egy szír menekült Ausztriában

Egy 14 éves fiú életét vesztette.
Ficsor Benedek 2025. február 15., 21:15

„A város megint újraszületett hamvaiból”

Nyolcvan éve, 1945 január-februárjában zajlott Buda ostroma.
Magyar Hang 2025. február 15., 21:11

Megkezdték a Magyar Rádió atombunkerének bontását

Az objektumot 1952-ben építették, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa kerül a helyére.
Lukács Csaba (Hszincsu) 2025. február 15., 20:00

Működhet az Európában és Amerikában, mint Ázsiában?

A Tajvanban gyártott csipekre az egész világnak szüksége van, de Kínai is gőzerővel építi az üzemeit. Meddig véd a „szilíciumpajzs”?
Magyar Hang 2025. február 15., 19:02

Azt mondta a rendőr, a zaklatás még kevés, ha már van holttest, akkor elkezdenek nyomozni

A Budapesten meggyilkolt japán nő ügyét követően zéró toleranciát hirdetett a kormány a nők elleni erőszakkal szemben, de vajon a hatóságok alkalmasak-e erre? Renner Erikával beszélgettünk.
LD 2025. február 15., 16:11

Magyar Péter: Hazahozzuk az uniós pénzeket, megmentjük az egészségügyet, megszüntetjük a Klebelsberg Központot

A Tisza Párt elnöke szerint úgy érezhetik magukat, mint a túrázó, aki felért a magaslati pontra. A pártban nem osztogatnak pozíciókat és nem alakítanak árnyékkormányt, de bárhol lesz rá szükség, ott lesz, akár miniszterelnök-jelöltként is.

Veszprém, a „városrekonstrukció” áldozata

Veszprém, a „városrekonstrukció” áldozata
Veszprém, 1968: Bajcsy-Zsilinszky (ma Brusznyai Árpád) utca (Forrás: FORTEPAN/Herth Viktória/Bodó Emmal)

Miért dózerolták le Veszprém főutcáját és a körülötte álló negyedet a hatvanas-hetvenes években? Hogyan talált egymásra az építész és a párttitkár? Szabadulhat-e a 2023-ban kulturális fővárosként Európa elé lépő Veszprém a terhes örökségtől?

A városépítő ingerült és fáradt. Terveit megváltoztatják, naponta kell sziszifuszi küzdelmet vívnia városvezetőkkel, a tanáccsal és persze a helyi közvéleménnyel. Márton István, a veszprémi új városközpont építője panaszkodik így az őt felkereső Thiery Árpád írónak valamikor a hetvenes évek közepén. „Nekem 1968 óta nincs más, mint Veszprém” – mondja az építész. De akkor mi a baj? A „túlzott műemlék-centrikusság”, a „korszerűtlen hangulat” és „a vezetők korszerűtlen gondolkodása”.

Pedig Márton Istvánnak nincs oka panaszra: hosszú-hosszú időre rajta hagyta keze nyomát a városon. Bárhonnan érkezünk Veszprémbe, nem a székesegyház vagy a vele szemben álló ferences templom tornyára figyelünk fel, hanem az egyházi jelenlétet zárójelbe tevő, potyogó burkolatú húszemeletesre. Ha vesszük a fáradságot, és megállunk egy percre a belvárosban, az egykori takarékpénztár patinás sárga épülete előtt még feltűnőbb lesz a hiány, a disszonancia, amit a nyolcvanas évek eleje óta igyekeznek toldozni-foldozni. Csak hát a városszövet tíz esztendőn át, 1965-től tartó brutális rombolását lehetetlen eltüntetni.

Erről is olvashat még a cikkben:
• A munkatársai szerint éjszaka sofőrjével a kihalt várost járó, a megyeszékhely szocialista átszabásán gondolkodó Pap János olyan százezres Veszprémet akart, ahol az egyházi jelleg háttérbe szorul
• A korrekciót elvégző Ruttkay M. Gyula építész már csak tűzoltásra vállalkozhatott
• A megyeszékhely valószínűleg hosszú évtizedekig, talán egy évszázadig is nyögni fogja még az államszocialista kor brutális beavatkozását

A teljes cikket elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!

Ugrás az oldal tetejére