Alsóházi arrogancia

Alsóházi arrogancia

Orbán Viktor miniszterelnök beszél az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az azonnali kérdések órájában a héten Orbán Viktor miniszterelnökhöz is intézhettek kérdést az Országgyűlés képviselői.

A kormányfői válaszok stílusát befolyásolhatta az, hogy a koronavírus járvány elleni védekezésben elkövetett hibás lépéseit nem követte népszerűségvesztés; sőt a munkahelyek megszűnése miatt sem fordultak el tőle a szavazók. A megingathatatlannak tűnő népszerűségének mégis az lehet a legfontosabb oka, hogy az emberek nem látják a ellenzékben a jelenlegi hatalom kormányzóképes alternatíváját.

Vannak politikusok, akik csak az erős politikai ellenfél tiszteletére hajlandók. Orbán is ilyen. Azt hiszi, megteheti az ellenzékkel szemben, hogy tovább gyengíti őket azáltal is, hogy tiszteletlenül felel nekik; fennhéjázó, lesajnáló stílusban adott válaszaival jelzi, semmibe veszi őket, ezáltal aláássa tekintélyüket, rontja hitelességüket.

Ki bízna meg egy olyan politikusban, aki eltűri, hogy pökhendi stílusban beszéljenek vele?Ha a hatalom képviselői továbbra is ezt a viselkedési normát követik, semmi értelme az ellenzéknek a maradék tekintélyét feláldozni a parlamenti demokrácia látszatának fenntartásáért.

Jól látható, Orbánék mindent megtesznek azért, hogy az ellenzék még a jelenleginél is kevesebb veszélyt jelentsen a hatalmukra 2022-ben. Érthető ez, hiszen a megszerzett zsákmányukért és a szabadságukért küzdenek.

Az ellenzékieknek nem azon kellene egymással is versengeni, hogy ki tud durvábban, vaskosabban beszólni a kormányfőnek. Ha hatásvadász módon a Jobbik elnöke lehülyézi, letolvajozza a kormányfőt, akkor aligha várhat tőle érdemi választ. Ha pedig faragatlannak lehet nevezni egy vitában egy pártelnököt, az bizony az ő tekintélyét rombolja.

Orbánt olyan kérdésekkel lehet zavarba hozni, mint amilyet Bencsik János független képviselőnek sikerült feltennie. Ő azzal szembesítette, hogy a pártállami titkosszolgálatok tagjai milyen fontos pozíciókat kapnak a NER-ben. Meg is nevezett ilyen személyeket – köztük egy Securitatéval együttműködő filmest, akinek ügyét lapunk tárta fel –, és megkérdezte: „miért fér bele neki »régi vágású kereszténydemokrataként« hogy volt kommunista ügynökök ülnek a pártjában, és más intézményekben?”.

A kormányfő Bencsikkel szemben is alkalmazta legújabb technikáját, amellyel igyekszik lesöpörni az asztalról a számára kellemetlen kérdéseket. A képviselők az előre leadandókat olyan általános címekkel látják el, mint például: „Hogyan tovább?” Ilyen volt Bencsiké is. Így Orbán mondhatta, a kérdésre nincs kész válasza – csakhogy Bencsik kérdésére egy rendszerváltó politikusnak álmából felriasztva is kell legyen válasza.

A független képviselő udvariasan megköszönte a semmitmondó feleletet, majd elmondta, hogy tizenévesen a Fidesz támogatója volt, főként azért, mert a párt „nem akarta visszaengedni a kommunistákat a hatalomba”, azonban úgy gondolja, Orbán „elárulta a polgári Magyarország álmát”.

A miniszterelnök cinikusan intézte el a képviselőt, tájékozódnia kell a securitatés ügyről, majd visszakérdezett: „Miért nem volt ilyen érzékeny KGBéla idejében minderre?”

Mint ha a hatalom közelébe soha nem került fiatal politikus tehetne arról, hogy az állambiztonság képtelen volt elhárítani a KGBélákhoz hasonló figurákat a politikai közéletből.

Orbánnak inkább arra kellene elfogadható feleletet adni, miként lehetséges az, hogy pedofil alak kerül a diplomata-testületbe, hogy volt pártállami besúgók és szt tisztek fényes karriert futhatnak a pártjában, hogy magas pozíciókban ma a pártállami kádermúlt már szinte előnynek számít.

A szocialista Szakács László arra szeretett volna választ kapni, hogy lehet a 850 embert kirúgó kormánypárti oligarchának a cégeit 17,7 milliárd forinttal támogatni, miközben Mészáros Lőrinc 11 milliárd osztalékot vett ki a cégéből.

A kormányfő erre azt mondta, hogy a „vörös bárókat” is támogatják, meg azt, hogy a gazdaságot nem lehet pártállás alapján építeni. Pedig ők pontosan így építik...

Olvasna még Torkos Matildtól? Kattintson!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/27. számában jelent meg július 3-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 27. számban? Itt megnézheti!