Balog Zoltán a jobboldal Gyurcsányává vált

Az őszödi beszéd után sokan és viszonylag hamar felismerték, hogy Gyurcsány Ferenc folytatólagos jelenléte a közéletben komoly tehertételt jelent a politikai baloldalnak. A többek által Gyurcsány-hatásnak is nevezett jelenség meghatározó szerepet játszhatott a Fidesz 2010-es kétharmadában, majd az azt követő három országgyűlési választási győzelmében, különösen azért, mert a jobboldalon hasonló politikai ballasztot jelentő szereplő nem jelent meg. De miért is nem „sikerült" egyetlen, a jobboldalhoz tartozó szereplőnek sem a Gyurcsányéhoz hasonló negatív hatást kifejtenie a maga politikai oldalán?

Gyurcsány Ferenc esete alapján nagy megbízhatósággal körülírhatjuk, mely kritériumoknak kell megfelelnie egy ilyen szavazó-taszító szereplőnek. Nyilván szükséges, hogy a politikai életben magas pozíciót foglaljon el egyértelműen egy párthoz kötődően. Emellett alapvető és a Gyurcsány-hatás létrejöttének sine qua non-ja, hogy olyan, a nagyközönség szemében is egyértelmű erkölcsi és/vagy politikai ügybe sodródjon, amely végül a pozíciójáról való lemondásához vagy lemondatásához vezet. Végül harmadik kellékként szükséges, hogy az illető a magas pozíció elvesztése ellenére a közéletben tartósan ott maradjon ugyanazon oldal képviseletében, azaz ne legyen hajlandó a választók szemében hihető módon a politikából kivonulni.

Mint már jeleztük, érdekes módon a jobboldalon mindezidáig ilyen színvonalú szavazó-taszító politikai aktor nem nőtt fel, bár ismerjük el, hogy néhány kritériumot már többen is megvalósítottak. Először tekintsük át röviden, potenciális szavazatromboló hatásuk emelkedő sorrendjében, az elmúlt évtized azon jobboldali politikai szereplőit, akik legalább 1-2 gyurcsányi kritériumot teljesítettek.

Mengyi Roland vagy éppen Simonka György ügye komoly hullámokat vetett, de már eleve nem helyezkedtek el elég magasan a politikai ranglétrán, és a közéletből is gyorsan eltűntek (utóbbi az elmúlt hónapokben aktiválta magát ugyan, de ez nem a Fidesz színeiben történik). A Schadl-Völner ügy Völner Páljának pozíciója nyilván magasabb volt az előbbiekénél, de soha nem tartozott az igazán meghatározó politikai szereplők közé, és a közéletből történt kivonása, legalábbis részlegesen, megtörtént.

Novák Katalin és Varga Judit magas pozíciókat foglaltak el, és bár nagyon különböző mértékben, de mindketten megégették magukat a kegyelmi ügyben. A harmadik kritériumot azonban nem tudták teljesíteni, mert gyorsan és (legalábbis a Fidesznek) fájdalommentesen sikerült megszabadulni tőlük. Varga esetében a visszatérés középtávon valószínű, hiszen a szerepe a botrányban másodlagos volt. Szinte biztos az is, hogy Novák a jövőben vissza próbál majd evezni a politikai vizekre, de a kegyelmi ügy kormánykörökben Novák-ügyként történő interpretálása előrevetíti, hogy ez a Fidesz színeiben nemigen fog megtörténni.

Bármennyire is meglepőnek tűnhet a fenti ütős felsorolás után, a Gyurcsánynál felállított kritériumok teljesítéséhez Borkai Zsolt állt a legközelebb. Borkai ugyan nem foglalt el magas kormányzati pozíciót, de mégis, olimpiai bajnokként, korábban a Magyar Olimpiai Bizottság vezetőjeként és természetesen az egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar város vezetőjeként a végtelenségig tárgyalt szexbotrányával és polgármesteri tisztsége megtartásával, sőt a következő önkormányzati választáson történt indulásával szinte még túl is teljesítette a Gyurcsány-kritériumokat. Nem véletlen, hogy a Fidesznek a 2019-es önkormányzati választásokon látott mérsékeltebb teljesítménye részben a Borkai-ügyhöz volt köthető. Nyilván ezen felismerés vezetett Borkai gyors és határozott visszavonásához, polgármesterré történt újbóli megválasztása dacára. Mostani politikai visszatérésekor már nem ugyanahhoz a táborhoz tartozik (nota bene nem is vennék vissza, hiszen akkor az egész ügy újjáéledne).

Mindezek áttekintése után megállapíthatjuk, hogy a jobboldalon jelenleg egyedül Balog Zoltán az, akinek a jelenléte a Gyurcsány-hatás létrejöttéhez szükséges valamennyi elemet tartalmazza. Miniszteri stallumán túl körüllengte őt az abszolút bennfentes politikus valós vagy kreált imázsa, a kegyelmi ügyben súlyos erkölcsi sebesülést szenvedett, ugyanakkor a közéletből (szemben Novák Katalinnal vagy Varga Judittal) továbbra sem szándékozik önmagától távozni. Bár Balog elvileg nem maradt a közvetlen politikai élet sűrűjében, református püspöki tisztsége és a kegyelmi botrány elvarratlansága miatt továbbra is közéleti főszerepet játszik. Miután pedig a közvélemény a református egyházat egyértelműen jobboldalinak könyveli el (ebben a volt miniszter püspöki transzformációja komoly szerepet játszott), Balogot a Fidesz részéről irányában észlelhető síri csönd ellenére továbbra is a jobboldalhoz sorolja.

Balog Zoltán természetesen tesz is róla, hogy a választópolgárok ne felejtsék el. Túl azon, hogy makacsul ragaszkodik a püspöki palásthoz, nem hajlandó megszabadulni azoktól a hatalmi beidegződésektől, amelyekből fakadóan példának okáért a fizetéskiegészítését a bicskei áldozatok részére felajánló gyömrői tiszteletes Csűrös András szolgálati autóját elvette, illetve a Balogot távozásra felszólító budaörsi lelkésznek, Thoma Lászlónak a Károli Gáspár Református Egyetemen történő tovább-alkalmazását megakadályozta. Félreértés ne essék, sokan úgy gondolják, hogy a Károlin és más háttérintézményekben Balog püspöki kinevezése óta számos indokolhatatlan és káros személyi változás történt, nagy valószínűséggel Balog elképzelései mentén és az ő odahatása miatt, de ezeknek a társadalmi visszhangja érthetően messze volt attól, mint ami most, a kegyelmi botrány utáni döbbent csendben tapasztalható.

Annak tárgyalásához, hogy Baloggal szemben a Fidesz miért járt el a kegyelmi botrányban részt vett nőpolitikusok esetében mutatott határozottságához képest kesztyűs kézzel, nem áll rendelkezésre információ. Ha csak Balog folytatólagos közéleti jelenlétének a Fidesz-szavazók számosságára gyakorolt hatását nézzük, nem feledhető, hogy a hathatós segítségével kialakult kegyelmi botrány volt a Tisza Párt színre lépésének, majd a Fidesz 2024-es EP választáson elért szavazati aránya a 2019-eshez viszonyított 7,74 százalékpontos (majdnem 15 százalékos) zsugorodásának egyik, nem elhanyagolható oka. Az EP- és önkormányzati választások óta a közvélemény-kutatások további, nem földcsuszamlásszerű, de folyamatos Fidesz-gyengülést jeleznek, amelyhez Balog jól érzékelhető közéleti jelenléte és egyházkerületén belül mutatott sajátos vezetési stílusának médiavisszhangja számottevően hozzájárul. Működik tehát a Gyurcsány-hatás a jobboldalon is, és működni fog mindaddig, amíg Balog Zoltán teljes mértékben és véglegesen vissza nem vonul a közélettől. A fentiek alapján ez a távozás a Fidesznek is eminens érdeke lenne.

A szerző orvos, jogász