Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok a sanghaji Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése miatt. Az amerikai nagykövetség azt írta a Magyar Hang kérdésére, hogy Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit. A diplomáciai képviseletet arról is kérdeztük, lehet-e a 2014-eshez hasonló újabb kitiltási ügyre számítani Magyarországon. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy szóba áll-e Szijjártó Péterrel amerikai kollégája.
Nagyra értékeljük az erős kétoldalú kapcsolatokat NATO-szövetségesünkkel, Magyarországgal. A NATO-tagság lehetőséget adott Magyarországnak, hogy jelentősen fejlessze a gazdaságát, annak köszönhetően, hogy nem kell külső biztonsági fenyegetéstől tartania. Aggodalomra ad okot a Fudan Egyetem első európai kampuszának lehetséges megnyitása, mert Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit – nyilatkozta az amerikai nagykövetség írásban a Magyar Hangnak. A diplomáciai képviselet arra a kérdésre reagált így, hogy szerintük jelent-e pénzügyi vagy biztonsági kockázatot Magyarország számára ez a lépés, és alááshatja-e ez a NATO-egységet.
A Fudan Hungary Egyetem előkészítését lehetővé tevő stratégiai együttműködési megállapodást kedden délután írta alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos és Xu Ningsheng, a Fudan Egyetem elnöke.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint ez egyedülálló lehetőséget teremt a magyar, kínai és más nemzetiségű hallgatók számára oklevelek megszerzésére, specializációk elvégzésére és tudásuk elmélyítésére.
Lesz-e újabb kitiltási botrány?
– A Biden-adminisztráció elkötelezett a jogállamiság és az emberi jogok védelme, valamint a korrupció elleni harcban, amely a diplomáciája alapját képezi. Továbbra is minden eszközt fel fogunk használni, hogy elérjük ezeket a célokat – írta a nagykövetség a Magyar Hang kérdésére, miszerint várható-e, hogy a Biden-adminisztráció szankciókat vezet be magyar magánszemélyekkel vagy cégekkel szemben korrupciós vagy emberi jogi bűncselekmények miatt – ahogy azt tette például Szlovákiában.
A diplomáciai képviselet hozzátette: az adminisztráció elkötelezett a szoros kapcsolatok fenntartásában minden szövetségesével a közös értékek, a jogállamiság és a NATO-szövetség mentén.
Mint arról a Magyar Hang is korábban beszámolt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy február végi közleményében jelentette be, hogy kitiltják az Egyesült Államokból Dobroslav Trnka volt szlovák legfőbb ügyészt „súlyos korrupcióban való részvétele miatt”. A folyamat Magyarországon sem ismeretlen: 2014-ben több magyar állampolgárt, köztük az adóhivatal akkori elnökét is kitiltották Amerikából. Vida Ildikó akkor a nyílt utcán követelt volna magyarázatot az amerikai ügyvivőtől, amely próbálkozás a „tolmácsot szeretnék kérni” kínos jelenetbe torkollott.
Szóba áll-e Szijjártóval amerikai kollégája?
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szinte már a fél világgal beszélt telefonon vagy személyesen mióta februárban elfoglalta hivatalát. Az európai országok mellett olyan izgalmas államok is vannak a listán, mint Mongólia vagy a Zöldfoki-szigetek. A nyilvánosan elérhető információk szerint Szijjártó Péterrel azonban még nem folytatott kétoldalú megbeszéléseket Blinken.
A két diplomáciai vezető eddig csak egy ötoldalú megbeszélésen találkozott egymással, amikor az amerikai külügyminiszter V4-es kollégáival tárgyalt egy márciusi NATO-tanácskozás margóján Brüsszelben.
Az amerikai nagykövetség is erre a találkozóra hivatkozott arra a kérdésre válaszul, hogy várható-e kétoldalú találkozó vagy telefonhívás a közeljövőben.
Antony Blinken külügyminiszterként az elmúlt két hónapban többször hangsúlyozta a diplomácia fontosságát, amely egyrészt szoros együttműködést jelent a partnerországokkal, a NATO-val és tagjaival, másrészt komoly elkötelezettséget a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén – tette hozzá a budapesti amerikai nagykövetség a Magyar Hangnak nyilatkozva.
A magyar kormányt közleményben figyelmeztették
A nyilvánosság előtt a magyar kormány eddig csak egy esetben jelent meg hangsúlyosan a Biden-adminisztráció kommunikációjában. A Klubrádióval kapcsolatban február 10-én közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium, amelyben a magyarországi médiapluralizmus hanyatlásával kapcsolatos aggályaiknak adnak hangot.
- Az Egyesült Államok ugyanúgy aggódik a médiapluralitás hanyatlása miatt Magyarországon, mint a sajtószabadságért küzdő nemzetközi szereplők és sok magyar is. Az Egyesült Államok hisz abban, hogy a független hangok és a vélemények sokszínűsége elengedhetetlen a demokráciában, és sürgetjük a magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nyitott médiakörnyezetért – olvasható a közleményben.
A szenátusban a porondon van a magyar kormány
Amíg az amerikai kormány az egyes aggodalmainak megfogalmazása mellett a két ország közötti együttműködést hangsúlyozza, addig a szenátusban egyre gyakrabban és egyre súlyosabb kritikákat fogalmaznak meg a magyar kormánnyal szemben vezető honatyák. Ben Cardin, az Amerikai Helsinki Bizottság és a szenátus külügyi bizottságának tagja a múlt héten az nyilatkozta a Magyar Hangnak, hogy szeretné, ha javulna az Egyesült Államok és Magyarország viszonya, de ez tényleg csak a magyar kormányon múlik.
Bob Menendez, az szenátus külügyi bizottságának vezetője március közepén még tovább ment: az autokrata vezetésű államok közé sorolta Magyarországot, és azt mondta, hogy hazánkat is megfertőzte a korrupció. A járványra hivatkozva a magyar kormány is felgyorsította a hatalomkoncentrációt és egyre jobban elnyomja a független médiát – mondta a demokrata párti politikus.
A legdurvább kritikát azonban Chuck Schumer fogalmazta meg egy hónappal ezelőtt: a szenátus demokrata vezetője harmadik világbéli autokráciának nevezte „Orbán Magyarországát”. – Ha egy politikai párt úgy gondolja, hogy nem több szavazat megszerzésével akar választást nyerni, hanem úgy, hogy megakadályozza a másik oldalt a szavazásban, akkor az a demokrácia egzisztenciális fenyegetését jelenti. Ha nem állítjuk meg ezeket a gonosz és gyakran rasszista akciókat, akkor olyan harmadik világbéli autokráciáknak nyitunk utat, mint Erdogan Törökországa és Orbán Magyarországa – mondta Chuck Schumer.