Áldatlan állapotok Boszniában és Görögországban – Merkel: más országok segítségére is szükség van
Férfiak állnak az északnyugat-boszniai Bihácshoz közeli vucjaki migránstáborban sátorozó migránsokat elszállító egyik busz mellett 2019. december 10-én. Ezen a napon a boszniai hatóságok megkezdték a horvát határhoz közeli táborban sátorozó migránsok elszállítását, a tábort felszámolják. (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Németország sokat tesz a Görögországban és a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó menedékkérők helyzetének javításáért, de ez nem csak német probléma, a megoldásához más európai uniós tagállamoknak is hozzá kell járulniuk – jelentette ki Angela Merkel kancellár a német szövetségi parlamentben.

Az ellenzéki Zöldek egy képviselőjének azon kérdésére, hogy a kormány hajlandó-e befogadni ötezer sanyarú helyzetben lévő kiskorú menedékkérőt Görögországból, Merkel az Athénba eljuttatott – a többi között tízezer matracból és ötezer tábori ágyból álló – segélyszállítmányra utalva hangsúlyozta, hogy Németország igen „konkrét” támogatást nyújt Görögországnak.

Németország Bosznia-Hercegovinának is segít, a szövetségi katasztrófavédelmi szervezet (Technisches Hilfswerk) egy teljesen új menekülttábort épít a balkáni országban – fejtette ki Merkel, aki szerint, ha Európa az értékek Európája, akkor másoknak is ki kell venniük a részüket ebből a munkából. Elmondása alapján már említette európai uniós állam-, illetve kormányfő kollégáinak, hogy mindez nem csak német probléma.

„Azt mondták, már nem őrzik a magyar határt" | Magyar Hang

Az Európai Bizottság októberi migrációs jelentése alapján idén 90 százalékkal kevesebben érkeztek illegálisan Európába az év első nyolc hónapjában, mint négy éve, a 2015-ös válság idején. A német Die Welt napilap által ismertetett egyik EU-s jelentésből kiderül azonban, hogy az előző évhez képest már 46 százalékos növekedés tapasztalható a Törökország felől érkezők számában: 2019 december közepére elérte a 70 ezer főt. A az uniós dokumentum lazuló török határőrizetről számol be és arról, hogy a görög parti őrség jelentései szerint Törökország hetek óta visszatérően megtagadja velük az együttműködést. A görögök értesítése ellenére nem tartóztatnak fel menedékkérőkkel teli hajókat, hanem hagyták, hogy azok átlépjék a görög határt.

A helyzet Görögországban válságos, a 70 ezer érkező közül 68 ezren hozzájuk mentek. A Die Welt beszámolójából azonban kiderül, csupán 8530 hely van a táborokban, és 40 ezren laknak ott. A jelentés azt is tartalmazza, hogy az egyik táborban már több mint két hónapja egyetlen orvos sincs, egy másikban erőszakos cselekményekre került sor afgánok és pakisztániak között, a segítő személyzetet, hatósági személyeket és szakértőket evakuálni kellett. Athén idén 34 ezer embert szállított át a görög szárazföldre a zsúfoltság miatt, pedig az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás értelmében ezt nem tehetné: ugyanis tartalmazza, hogy az érkezők a szigeteken maradnak, csak a különösen sérülékeny személyek – például a várandósok, a betegek, vagy egyes esetekben a kísérő nélküli kiskorúak – jelentenek kivételt. A legtöbben Görögországból a nyugat-balkáni útvonalon próbálnak továbbindulni nyugat felé.

Boszniában ehhez képest az MTI tudósítása szerint jelenleg körülbelül csak 8 ezer migráns tartózkodhat, akik főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek, majd Horvátországba, Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni. A boszniai hatóságok egy hete kezdték meg a horvát határhoz közeli vucjaki táborban sátorozó migránsok elszállítását: az illegálisan, egy szeméttelep területén felállított tábort teljesen felszámolják, 600 lakóját befogadóközpontokba szállítják át.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic a vucjaki befogadótábor haladéktalan bezárására szólított fel és konkrét, országos szintű intézkedéseket követelt a migránsokkal való bánásmód javítása érdekében. Aggodalmát fejezte ki a Bihac (Bihács) közelében található másik kettő, valamint az ország egyéb területein található, hasonló körülmények között működő táborok miatt is. A megfelelő védelem és a menedékjog iránti hozzáférés biztosítására, az emberkereskedelem áldozatainak és a gyermekeknek, különösen a kísérő nélküli kiskorúaknak a védelmére szólította fel a kormányt.

A migráció matematikája | Magyar Hang

Az emberi jogi biztos komoly aggodalmát fejezte ki a horvát határőrök migránsok elleni erőszakos fellépéséről szóló jelentések miatt is. „Különösen nyugtalanítóak a bevándorlók verésekről szóló történetei, amelyek szerint gyakran olyan személyes tárgyaiktól fosztják meg őket, mint a cipőjük. Majd arra kényszerítik őket, hogy mezítláb, durva terepen térjenek vissza Bosznia-Hercegovinába” – fogalmazott. Az ilyen erőszakos visszaküldések az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését jelentik, és megakadályozzák a bevándorlókat abban, hogy beadhassák menedékkérelmüket, vagy a nemzetközi jog rögzítette védelemben részesüljenek – vélte. A táborban a tudósítások alapján nem volt sem folyóvíz, sem használható vécé vagy zuhanyzó, sem a téli időjárásnak megfelelő sátrak, de megfelelő orvosi ellátás sem. A táborok bezárását korábban az Európai Unió is követelte, Dimitrisz Avramopulosz akkor még hivatalban lévő európai migrációs, belügyi és állampolgári biztos november közepén elmondta: augusztusban 10 millió eurós segélyt is kapott Bosznia-Hercegovina.

A német Deutsche Welle tudósítása szerint a migránsok és menedékkérők jelenléte feszültséget okozott Boszniában a helyi lakosság körében is. A horvát határ közelében fekvő 45 ezer lakosú, többnyire muszlimok által lakott Bihac városába ezrek érkeztek az elmúlt években. A helyi hatóságok túlterheltté váltak, bihaci lakosok pedig a migránsok által elkövetett betörésekről, zaklatásokról továbbá az egymás közti konfliktusairól számoltak be.