Az Alkotmánybíróság elutasította a dudálós tüntetés résztvevőinek panaszát

Az Alkotmánybíróság elutasította a dudálós tüntetés résztvevőinek panaszát

Szél Bernadett a dudálós tüntetésen (Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Alkotmánybíróság elutasított három panaszt a 2020. április-májusi autós megmozdulásokkal kapcsolatban – írta meg az Index és hvg.hu csütörtökön.

Emlékeztettek: 2020 májusában még negyvenkilenc embert jelentettek fel a második dudálós tüntetés miatt, amikor a kormány járványkezelésével elégedetlenek Hadházy Ákos és Szél Bernadett vezetésével a gyülekezési tilalom idején autójuk hangjelzésével demonstráltak. Ekkor a három panaszos közül közül kettőt a bíróság pénzbírsággal sújtott a gyülekezési joggal visszaélés és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, a harmadikat figyelmeztetésben részesítették. Az érintettek emiatt az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, mert szerintük alapvető jogaikat, véleménynyilvánítási és gyülekezési jogukat sértették meg.

Az Ab döntése szerint viszont a dudálás „nem minősült olyan nonverbális véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Tehát az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

A lap megjegyezte, a panaszok nem voltak teljesen azonosak, két beadvány esetében születtek különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”

Schanda Balázs – akihez az egyik határozat esetében Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró is csatlakozott – így fogalmazott a leszavazott véleményében: „A dudálás a politikai vélemény kifejezésének egy lehetséges módja, a »politikai dudálás« pedig épp, hogy jobban kell védeni, mint az öncélú dudálásokat”.