Az ezredforduló óta megduplázódott a Magyarországon dolgozó külföldiek száma

Az ezredforduló óta megduplázódott a Magyarországon dolgozó külföldiek száma

Szakember dolgozik a vírus-és baktériummentes csomagolóanyagokat gyártó Box Print-FSD Packaging Kft. körösladányi üzemében az új gépsor átadásának napján, 2022. január 31-én. (MTI/Rosta Tibor)

Fotó: Rosta Tibor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az emberek országok közötti mozgásának, vagyis a nemzetközi vándorlásnak nincs olyan eleme, amit nem befolyásolt a koronavírus-járvány – ez derül ki a háromévente megjelenő Demográfiai Portré című tanulmánysorozat nemrég közzétett legfrissebb kötetéből, amelyet a Népszava mutatott be.

Azt írják, a KSH Demográfiai Kutatóintézetének munkatársai kiemelték: a Magyarországra egy évben bevándorló külföldi állampolgárok száma nagyjából tíz évig tartó stabil, 20-25 ezres adat után 2019-ben 55 ezer fölé ugrott, majd az első covidévben, 2020-ban 44 ezer fő alá esett vissza. Ugyanakkor ezzel együtt most kétszer annyi külföldi él nálunk, mint az ezredfordulón: majdnem 200 ezren vannak.

A Magyarországon munkát vállalók összetétele ugyanakkor jelentősen átalakult – mint írják – a magyar kormány intézkedéseinek következményeként. Egy 2016-ban született rendelet értelmében ugyanis a szomszédos országokból érkezők külön engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon, ha hiányszakmákban akarnak elhelyezkedni. Ez a magyarázata, hogy a bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele 2019-ben négy szomszédos országból – Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából és Romániából – érkezett.

2020-ban a járvány miatt ez az arány lecsökkent 35 százalékra, a 2019-ben érkezett 21 ezer ukrán munkás helyett például csak 13 ezren jöttek. Négyszeresére ugrott viszont azoknak a szlovák állampolgároknak a száma, akik azért költöztek be egy magyar szállásra, hogy folytathassák korábban ingázóként végzett munkájukat a határ közelében. Ha nemcsak a szomszédos országokból érkezőket nézzük, a Magyarországra érkezők harmada még mindig német, negyede Ázsiából érkezik.

A kivándorlók a hazai népesség 7,3 százalékát adják. Ez lényegesen alacsonyabb, mint más uniós országok hasonló mutatója. Az anyagból kiderül ugyanis, hogy a lettek, litvánok, bolgárok vagy a román állampolgárok 20-24 százaléka külföldön él és dolgozik. A KSH adatai alapján viszont Magyarországról 2016 óta kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint az azt megelőző években, másrészt 2019-től többen térnek haza, mint ahányan nyugatra mentek dolgozni.