A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a koronavírus-járvány okozta válság miatt áprilisban utasforgalma több mint 99 százalékát elveszítette. A repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a válság kezdete óta minden lehetséges intézkedést megtett a munkahelyek védelméért, azonban a vállalat hosszú távú és hatékony működésének biztosítása, valamint a megmaradó munkahelyek védelme érdekében elkerülhetetlenné vált a létszámcsökkentés – közölte a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret is üzemeltető társaság.
A csütörtök este kiadott közlemény szerint a Európa legforgalmasabb repülőterei kivétel nélkül 90 százalék körüli forgalomkiesést regisztráltak 2020 áprilisában, míg a budapesti légikikötőéhez hasonló utasforgalmat bonyolító repülőterek forgalma átlagosan 99 százalékkal csökkent. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) becslése alapján az európai repülőterek utasforgalma az elkövetkező két évben, vagy még hosszabb ideig nem fogja elérni a válság előtti szintet.
Míg 2019 áprilisában átlagosan napi 44 ezer induló és érkező utas haladt át a repülőtéren, 2020 áprilisában ez a szám alig éri el az 275 főt. A korábbi tizenhat helyett jelenleg egyetlen csatornán végzik az utasok biztonsági átvizsgálását, a repülőtéren minden kereskedelmi egység zárva tart és a terminálépület jelentős részét is lezárták. A repülőtér központi utasforgalmi csarnoka gyakorlatilag üresen áll.
Az előrejelzések szerint az országhatárok megnyitását és a légijáratok újra indulását követő időszakban a korábbinál kevesebb légiutast köszönthetnek a repülőterek; az utazási kedv egészségügyi megfontolások és gazdasági okok miatt várhatóan csak fokozatosan tér vissza. Ezért a budapesti repülőtér utasforgalma valószínűleg sem idén, sem a következő két-három évben nem fogja elérni a korábban prognosztizált 17 millió, sem pedig a tavaly regisztrált 16 millió főt. Pedig a dolgozói létszámot korábban ekkora forgalomhoz igazították, ezt azonban nem tudják tartani.
A társaság közleménye szerint a létszámcsökkentés elsősorban azokat a munkaköröket érinti, amelyekben a forgalomcsökkenés miatt jelentősen csökkent a munkavégzés. Ám hogy melyek ezek, nem részletezték, mint ahogy azt sem, szám szerint hány dolgozónak intenek búcsút. Közölték ugyanakkor, hogy vizsgálják a kormány által bejelentett munkahelyvédelmi csomag egyes elemeinek alkalmazhatóságát. Emellett létrehozták a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítványt, melynek célja azon jelenlegi vagy volt munkavállalók támogatása, akiknek a koronavírus-járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága. A BUD csoport minden felsővezetője felajánlotta áprilisi jövedelmének nagy részét az alapítvány, és így közvetve a válság miatt nehéz helyzetbe került kollégák számára.