A sikeres iskoláknál az oktatási intézmény mögött mindig áll egy támogató, helyi értelmiségi réteg – erre az előzetes megállapításra jutott közben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Az iskola nem sziget című kutatása. A Papp Z. Attila vezette felmérés roma-nem roma vegyes lakosságú településeken vizsgálja az általános iskola és a helyi közösségek kapcsolatát. A kutatók olyan intézményeket keresnek fel, ahol sikeres volt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. Nyolc kisvárost és kistelepülést vizsgálnak, a jó eredményt elért helységeket összehasonlítva olyanokkal, ahol az iskola teljesítménye eddig nem volt kiemelkedő.
A kutatók még nem végeztek az adatok kielemzésével, ám azt már most lehet látni, hogy a szülők és a helyi társadalom támogatása elengedhetetlen. A nyolcadikos gyerekek számára alapvető érték a továbbtanulás, ennek pedig akkor van a legnagyobb esélye, ha a helyi példaképek, mondjuk egy pedagógus vagy lelkész mintát jelentenek számukra. Ezek a felnőttek bizonyíthatják, hogy a tanulás révén ki lehet törni a szegénysorból. Szükséges, hogy a roma és nem roma közösségek napi kapcsolatban legyenek egymással a munkaerőpiacon, az óvodákban, iskolákban és helyi közösségi eseményeken, például bálokon és falunapokon.
Emellett problémás, hogy már a legjobb eredményt elért kistelepüléseken is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása. Továbbá az iskolák megszüntetése is fenyegető közelségben tűnik fel minden nap, ezáltal pedig a pedagógusoknak hozzá kell szokniuk a folyamatos stresszhez.
A kutatásban Papp Z. Attila mellett olyan elismert tudósok vesznek részt, mint Feischmidt Margit, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Kállai Ernő és Neumann Eszter.
