Polt Péter legfőbb ügyész kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. április 15-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Alig háromnegyed órával az igazságügyi bizottság kedd délelőtt 11 órára meghirdetett ülése előtt tájékoztatták a képviselőket arról, hogy módosul a napirend: az igazságügyi tárgyú törvénycsomag helyett az Alaptörvény tizennegyedik módosítására készül a kormány – tudta meg a Telex. A javaslatot a tervek szerint nem a kormány, hanem az igazságügyi bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek. A portál birtokába került javaslat szerint a törvénymódosítás célja, hogy a jövőben a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa az Országgyűlés.
Az Alaptörvényben jelenleg ez szerepel: „A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A módosítás során kikerül a szövegből „az ügyészek közül” rész. Az indoklásban azt írták, hogy a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből ketten nem voltak ügyészek az első megválasztásukkor. A javaslat szerint a módosítás a hazai és a nemzetközi gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Több európai országban (például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.
Az Alaptörvény-módosítással párhuzamosan az igazságügyi bizottságnak benyújtották az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítását is. Ebben azzal egészítették ki a fentieket, hogy a legfőbb ügyész megválasztásakor nem áll ügyészségi szolgálati jogviszonyban, az eskütétel után automatikusan létrejön a jogviszony. A Telex felhívta arra a figyelmet, hogy a módosítás időzítése azért meglepő, mert Polt Pétert 2019-ben 9 évre évre választották meg, megbízatása 2028. december 14-én jár le.
