Az amerikai hadsereg a taktikai rakétarendszerének (ATACMS) éles tüzelési tesztjeit végzi az új-mexikói White Sands Missile Range-en 2021-ben (Fotó: AFP via Europress/John Hamilton)
Az Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú rakétákat vetett be Oroszország szerint kedden Ukrajna – közölte a BBC. A cikk szerint a nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszer (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) bevetéséről van szó, ezzel mértek csapást kedden hajnali fél négy körül az oroszországi Brjanszk térségére. Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint öt rakétát lelőttek, egyet pedig megrongáltak, annak szilánkjai tüzet okoztak egy katonai létesítményben. A lángokat eloltották, áldozatok nem voltak. Az amerikai rakéták bevetéséről az ukrán média is beszámolt, de Ukrajna egyelőre nem kommentálta a történteket.
A napokban derült ki, hogy Joe Biden amerikai elnök jóváhagyta, hogy az ukrán haderő mélységi támadásokat hajtson végre oroszországi célpontok ellen amerikai fegyverzet bevetésével. A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen, a későbbi közlés szerint ez elsősorban Kurszk területére vonatkozik. Időközben egyébként Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.
Trumpban bíznak egyes ukrán katonák, de nem a háború befagyasztását várják tőle
Joe Biden közben engedélyezte, hogy az ukránok nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket használjanak oroszországi célpontok ellen, elsősorban Kurszkban. Szakértők szerint több érv is szól amellett, hogy utódja se állítsa le a további fegyverszállításokat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden hagyta jóvá a frissített orosz nukleáris doktrínát, amelyben bővült azon katonai fenyegetések listája, amelyek semlegesítése érdekében Moszkva megengedettnek tekinti nukleáris fegyverek alkalmazását. Az MTI beszámolója szerint ebben az szerepel, hogy bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül.
A doktrína frissített változata először definiálja a „potenciális ellenfelet” is: ezen olyan államok és katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) értendők, amelyek Oroszországot potenciális ellenfélnek tekintik, és nukleáris és/vagy más típusú tömegpusztító fegyverekkel, vagy az általános rendeltetésű erők jelentős harci potenciáljával rendelkeznek. Moszkva potenciális katonai fenyegetésnek tekinti, ha potenciális ellenségénél Oroszország ellen bevethető tömegpusztító fegyverek vannak; ha annak rakétavédelmi rendszerek, közepes és rövidebb hatótávolságú cirkáló és ballisztikus rakéták, nagypontosságú nem nukleáris és hiperszonikus fegyverek, valamint csapásmérő drónok állnak a rendelkezésére; ha a potenciális ellenfél Oroszország közelében vagy a szomszédos országok területén olyan általános célú erők csoportosításait állítja fel, amelyek nukleáris fegyverek célba juttatására alkalmas eszközökkel rendelkeznek; ha az ellenfél rakétavédelmi és műholdellenes fegyvereket telepít a világűrbe; ha olyan új katonai koalíciók (blokkok, szövetségek) alakulnak vagy bővülnek a már létező katonai koalíciók mellett, amelyek az orosz határokhoz közelítik katonai infrastruktúrájukat; vagy ha nem nukleáris fegyverrel rendelkező államok területére nukleáris fegyvert telepítenek.
A rendelet közzététele után Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta: a potenciális ellenfeleknek meg kell érteniük, hogy az Oroszország elleni agresszió esetén „elkerülhetetlen a megtorlás”.
