Megjelentek a Magyar Közlönyben a rendeletek Orbán Viktor építőiparra vonatkozó legutóbbi bejelentéseiről, amelyek az építőipari termékek kivitelére vonatkozó szabályozásra és a bányászatra vonatkozó extraprofit-adóra vonatkoznak.
Magyarország területéről külföldre – az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék – a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki –áll az egyik, péntektől hatályos rendeletben.
A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.
A külföldre értékesíteni szándékozott építőanyag esetében a bejelentést követően megvizsgálják, hogy annak kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.
A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg.
A melléklet szerint az alábbi stratégiai jelentőségű termékkörökről van szó: kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, a hőszigetelő anyagok, a gipsz termékek, ide értve a gipszkartont is, továbbá az építési acéltermékek.
Egy másik, a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet alapján azok a vállalkozások, amelyek kőfejtés, gipsz, kréta bányászatát végzik, vagy kavics, homok, agyag bányászatával, illetve gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és 2019-es nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
Az indoklás szerint a rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
A kiegészítő bányajáradékot havonta kell megfizetni, a következő hónap 15. napjáig. A kiegészítő bányajáradékot „a közegészségügyi célú, állami magasépítési beruházásra kell fordítani” – áll a rendeletben, amely július 15-én lép hatályba.
A Niveus Consulting Group felmérése szerint mindössze 11 vállalkozást érint a szabályozás, az adózott eredményükre jutó forgalomarányos 2020-as nyereségük pedig átlagosan 28 százalék, ami valóban magasabb, mint az építőipari ágazatba tartozó egyéb cégek esetében.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón az építőanyagok árrobbanása kapcsán jelentette be, hogy kiviteli engedélyeztetést vezetnek be 2021. október 1-től az építőanyagokra és az építőipari termékekre, de a regisztrációs kötelezettséget az építőanyagok exportjára már azonnali hatállyal elrendelik. Az acél-, és vastermékek, szigetelőanyagok, homok, kő, kavics, sóder tartozik ebbe a körbe. Ezeknek az anyagoknak a fuvarozását is be kell jelenteni. Közölte azt is, hogy a homok, kavics, agyagbányászatot végző vállalkozásoknál a kormány által meghatározott árnál drágább értékesítés esetén a különbség 90 százalékát az állam bányajáradékként elvonja a 3 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégektől.
