Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója után pénteken informális EU-csúcsot tartottak, immáron szűkebb körben, ahol a fő kérdés az európai versenyképesség volt – erről már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számolt be az ülést követő sajtótájékoztatón, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott.
Ursula von der Leyen mindenek előtt szóba hozta a zsidó labdarúgó szurkolók elleni amszterdami támadást, amit felháborítónak minősített. Leszögezte, hogy az antiszemitizmusnak nincs helye Európában. Hasonlóképp nyilatkozott az ET elnöke és a magyar kormányfő is.
Ursula von der Leyen kitért arra, hogy a versenyképesség terén vannak az EU-nak előnyei. Ilyen például a kiváló oktatási rendszer, a szociális biztonság magas szintje, de több területen is van javítanivaló. A vita alapja a Draghi-jelentés volt.
Ugyanakkor fontos az időtényező, hiszen „a sürgősség érzete is megnőtt”. Több prioritásuk is van: az innovációs szakadékot meg kell szüntetni, a gazdaságban egyértelműen szükség van az innovációra. Az alapkutatásban jók, de hiányzik, hogy ebből termék legyen – ezt ugyan már nem tette hozzá, de a fő baj az, hogy jobbára az amerikai piac hasznosítja az európai innovációkat. Le kell bontani ugyanakkor az adminisztratív terheket, amelyek az induló vállalkozásokat sújtják, hiszen azoknak ma 27 különböző szabályrendszerrel kell megbirkózniuk. Azt javasolják, legyen egyféle, könnyen hozzáférhető szabályrendszer, amely az egész egységes piacon működhetne. Ugyanakkor több beruházásra van szükség, több magántőkére. Dolgoznak egy európai beruházási és megtakarítási unión is. És mivel a tőkeerős vállalkozások a befektetéseiket sokszor a bankban hagyják, ösztönzőbb környezetre van szükség, kihasználva a magánmegtakarításokat is. Prioritás az is, hogy legyen közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv. Ursula von der Leyen szerint az energiaválság leküzdése is óriási kihívás, amit az oroszok háborúja szabadított el. Szerinte az árakat csökkenteni kell, s ez lesz az egyik kiemelt feladata a Bizottságnak. Elhangzott továbbá az is, hogy a függőség gyorsan kiszolgáltatottságba fordulhat, 2030-ra az egyes ásványi anyagok iránt a kereslet jelentősen növekedni fog. A hozzáférést pedig biztosítani kell.
Charles Michel arról beszélt, hogy együtt akarnak működni Donald Trumppal. Szerinte három fő téma van az asztalon: a kereskedelem és a biztonsági , illetve a klímaváltozással összefüggő kihívásokra adott közös válasz. Ahogy mondta, nem mindenben alakult ki egyetértés, de meghallgatták egymást.
Orbán Viktor arról beszélt: közismert, hogy vannak az EU Bizottsága és Magyarország között súlyos politikai konfliktusok, így von der Leyennel is, „de most von der Leyen a vendég, eljött a házunkba, a vendégnek kijár az udvarias fogadtatás és tisztelet. Ezért semmilyen éles vita nem volt az ülésen. A csatákat majd megvívjuk Brüsszelben".
Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség ügyében teljes az egyetértés köztük. A magyar elnökség is a versenyképességre fókuszált, egy versenyképességi paktumot akart létrehozni, s ezt sikerült is elérnie, hiszen elfogadtak egy közös dokumentumot, amely a középpontba állítja majd a versenyképességet. Ugyanakkor – hangsúlyozta – azonnali cselekvésre van szükség. A „Budapesti deklarációban” elhatározták, hogy „egyszerűsítési forradalmat” hajtanak végre, vagyis 2025 első félévének végére drasztikusan csökkentik a jelentési kötelezettségek számát.
Mario Draghi tévedése
Az unió innovációs lemaradása azt bizonyítja, hogy a tagországok oktatása egy-két kivételtől eltekintve rosszul teljesít a diákok kreativitásának, vállalkozó szellemének fejlesztése terén.
A magas energiaárak mérséklésében is lépni akarnak, s valódi iparpolitikát is megfogalmaznak. 2030-ra, tette hozzá, az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják, s tőkepiaci unió lesz. Az emberek a bankokban tartják a pénzüket, holott a bankok genetikailag nem alkalmasak arra, hogy high-tech cégeket finanszírozzanak. A kormányfő hangsúlyozta, hogy európai védelmi ipari bázist is létrehoznak. Leszögezte, hogy ő kifejezetten optimista, mert senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem újra naggyá akarják tenni Európát.
Az AFP von der Leyent arról kérdezte, Európa képes-e kereskedelmi háborúra Donald Trumppal. Ursula von der Leyen válasza: folyamatos kapcsolatot kell tartani, vannak közös érdekek. Lehetne például amerikai LNG-t venni.
Orbán Viktor hozzátette: eddig sokan elszigeteltnek tartották Magyarországot, erre megtartották a csúcsot, elfogadták a paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek mondott. Szerinte jó vezetőként képesek lesznek elérni a célokat. A válasz a magabiztosságban rejtőzik. „Nem lesz könnyű, kemény tárgyalások lesznek Trumppal, nekünk ki kell állni magunkért, tárgyalni kell. Ha elég jók vagyunk, jó megállapodást tudunk kötni" – mondta Orbán.
A Wall Street Journal kérdése: Európa át tudja-e hidalni a szakadékot, ha Donald Trump visszavonja a támogatást Ukrajnától, illetve Orbántól azt kérdezte: nem oroszpárti álláspontot képvisel-e.
Orbán után jött Zelenszkij, de az állami média gyorsan lekeverte
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára a Puskás Arénába gyűltek össze az állam- és kormányfők.
Von der Leyen azt válaszolta, hogy Ukrajna támogatásában körültekintően jártak el, az 50 milliárd eurós támogatás mellett ott van a G7-ek hitele is. Ugyanakkor, Oroszország nemcsak Európára jelent fenyegetést, hanem az egész világ biztonságára, mert Kínával együtt tüzelik a háborút, s kínai és iráni technológiát használnak a harctéren.
Charles Michel azt mondta: fontos elv, Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról, s ez a jövőben is így lesz. Meggyőződése, hogy ha azt a jelzést küldené Európa a Kremlnek, hogy „gyengék vagyunk”, akkor más rezsimeknek is jeleznénk, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, és sérülékennyé válnánk. Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy ő most nem akar a vélemény-különbségekről beszélni, de a magyar álláspont békepárti és magyarpárti. Hangsúlyozta, hogy amikor az ukrán háború elkezdődött, a legnagyobb humanitárius segítséget Magyarország nyújtotta, de a katonai konfliktusban nem vesz részt.
Egy portugál újságíró végül azt kérdezte: ha Zelenszkij ukrán elnök nem tartja elfogadhatónak a tűzszünetet, akkor Orbán szerint miért kellene Ukrajnának elfogadnia azt, s területet veszítenie? Ugyanő Michel elnöktől azt kérdezte, nem érzi-e úgy hogy fenyegetve van az európai egység. Michel válasza: az egységet soha nem lehet biztosra venni, ehhez bizalom kell. A Tanácsban közös az álláspont a tétről. Vannak nézeteltérések, máshogy látnak konfliktusokat, háborúkat világszerte, a szomszédságban. Orbán Viktor válasza pedig ez volt: az elszigeteltség intellektuális vita, nem politikai kérdés. Ha valakinek más a véleménye, az nem elszigetelődés, hanem vita. Így született a magyar demokrácia is. „Az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, a DNS-em része. Magyarországon ezt nem tekintjük elszigetelődésnek”.
Arra, hogy mit tegyen Ukrajna, nem az ő dolga válaszolni. Ukrajna szuverén ország, ahogy Magyarország is. Az, hogy mit tesznek, az ő döntésük. Nekik kell eldönteni, hogy a harcot folytatják-e. Ő maga Magyarországot igyekszik elválasztani a háború veszélyétől. Járt Kijevben és Moszkvában is. Kijevben azt magyarázta Zelenszkij elnöknek, hogy „kedves barátom, az idő nem nektek dolgozik." Zelenszkij úgy látta ezzel szemben, hogy de igen, az idő nekik dolgozik. A harcoló felek egyike sem volt kész a tűzszünetre. Ezután Orbán saját beszámolója szerint nemzetközi békepárti környezetet akart kialakítani, majd a harcoló feleket is erre rávenni. Nem diktál az ukránoknak, az ő jövőjükről van szó, de bármikor kész segíteni. Hősiesen harcoltak, és jobb jövőt érdemelnek.
(A Magyar Hang a beszámolót a 444.hu tudósítása alapján írta.)
