Kilós kenyerek a Nyíregyházi Kenyérgyár üzemében 2020. márciusában (Fotó: MTI/Balázs Attila)
– Októberben ugyan némileg erősödött az infláció Magyarországon, ám ez érdemben alulmúlta a várakozásokat. A friss adat a piaci konszenzushoz képest tehát lefelé mutató meglepetést okozott – így kommentálta Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági elemzője azt, hogy az éves bázisú infláció 3-ról 3,2 százalékra emelkedett. Szerinte a csekély gyorsulás részben az átlagos árszint havi alapú alacsony, csupán 0,1 százalékos emelkedéséből és a tavalyi alacsony bázisból adódott.
Gyorsult az élelmiszerárak emelkedése
A 0,2 százalékponttal gyorsuló inflációs ráta mögött két felhajtó tényező áll. Az egyik az élelmiszerek áremelkedése, ahol éves bázison 4,5 százalékos, tehát messze átlag feletti a drágulás, és ez egyben az idei év eddigi legmagasabb élelmiszer-inflációja. Az alacsony bázis miatt az üzemanyagok esetében láthatunk még árfelhajtó hatást éves összevetésben. Ez a két tétel együtt önmagában 0,5 százalékponttal emelte volna az inflációs rátát (vagyis pont a piaci várakozásnak megfelelő 3,5 százalékos inflációt hozott volna), de közben váratlanul nagy áresés következett be a szolgáltatásoknál, ami ezt érdemben ellensúlyozta. A szolgáltatások éves bázisú árváltozása ezzel már „csak” 7,2 százalékos.
– Leegyszerűsítve tehát azt mondhatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest az inflációt két tényező generálja: a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása – közölte az elemző. Hozzátette, a következő két hónapban az inflációs ráta további emelkedésére számíthatunk. Egyrészt az alacsony bázis miatt, másrészt vélhetően ismét erőteljesebbek lehetnek a havi átárazások.
A lakosság nem így látja
Mint Virovácz Péter kifejtette, az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása az érzékelt inflációt nagyban felerősíti, így hiába tűnik kedvezőnek a statisztika, a háztartások óvatossági motívuma és inflációtól való félelme aligha enyhül majd az év vége felé. Ráadásul az inflációs várakozások is ismét felfelé vehetik az irányt, további fejtörést okozva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára. Ezt a gondolatot támasztja alá a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése az érzékelt inflációval kapcsolatban. Ebből az derült ki, hogy a lakosság szerint 20-30 százalékos az infláció Magyarországon, pedig a KSH régóta négy százalék alatti adatokat tesz közzé. A GKI szerint tehát az emberek nem hiszik el a hivatalos adatokat, ezért érzik kevésnek a béremelésüket.
– A KSH által mért infláció a monetáris politika és a gazdasági döntéshozók számára ad egy stabil mérőszámot. Az, hogy van egy hivatalos statisztikánk, de az érzékelt infláció ettől eltér, egyáltalán nem újdonság. Ez az adat ugyanis arról szól, hogy azt érezzük a drágulásból – jellemzően két-három termékkör alapján –, amivel naponta találkozunk. Ugyanakkor, ha az utca emberét megkérdezzük, mennyi most a KSH által mért hivatalos infláció, azt nagyon kevesen tudnák nagyságrendileg is eltalálni. „2014-15-ben például deflációt mértek az országban, az érzékelt infláció viszont 12 százalékos volt.” Ettől még szerintem fontos ez a szám, hiszen befolyásolja a bérigényeket, ez pedig hatással van a vállalatok költségstruktúrája, ami az inflációra hat vissza – mondta.
Hangsúlyozta, hogy a jegybank szerint éppen ezért, amíg nem „horgonyzottak” az inflációs várakozások, addig bizony van teendő. Ha azt látjuk, hogy a lakosság érzékelt inflációja felfelé megy, akkor egyre magasabb bérelvárásai lesznek. Ebből két dolog következhet: nem kap emelést, ami miatt nem fog fogyasztani. Ekkor könnyen recesszióba szaladhatunk bele. A másik lehetőség, hogy valamilyen módon megkapják a 10-15 százalékos emelést, de közben a cégek elkezdenek árat emelni. Ez újabb inflációs hullámot generál. Az MNB is figyeli tehát ezt a számot, ami azzal jár, hogy magas szinten tartják a kamatokat, és nem a fogyasztást, inkább a megtakarítást ösztönzik, nehogy a lakosság pánikszerű felvásárlásba kezdjen.
Mi várható idén?
Mint Virovácz Péter kijelentette, az idei év egészében a fő inflációs mutató átlagosan 3,6 százalékos lehet, miközben jövőre ennél valamivel magasabb áremelkedési ütemmel számol az ING Bank (az előzetes kalkulációk alapján 3,6-4,0 százalék körül alakulhat). „Hogy végül mennyivel erősödik az infláció, nagyban múlik a forint árfolyamán, a béremelkedésen és a vállalatok áthárítási képességén. Ez utóbbi a következő évet érintő adóemelések kapcsán is mindenképpen fontos momentum lesz.
