Képünk illusztráció. (Forrás: Shutterstock)
Szeptember elején egy 16 éves vajai, május közepén egy 13 éves gávavencsellői fiú lett öngyilkos. A két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, egymástól alig 50 kilométerre lévő, körülbelül háromezres lélekszámú településen történt esettel hetekig foglalkozott az országos sajtó, a szülők kétségbeesett nyilatkozataiból szűkös jövőbeli életlehetőségek, az átlagnál intenzívebb belső érzelmi élet rajzolódott ki. A tragédiák a viták homlokterébe állították a bullying, a kortársi bántalmazás különböző formáit, és ezen keresztül a pszichológusi-pszichiátriai ellátórendszer hiányosságait - írta cikkében a G7.
Szintén szeptemberben közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az éves öngyilkossági adatokat: 2020-ban jelentősen többen lettek öngyilkosok, mint 2019-ben, ezzel évtizedek óta tartó csökkenő trend tört meg. A koronavírus-járvány és a karantén hosszú távú hatásáról, a társadalomban zajló folyamatokról a korcsoportos, területi, hónapra lebontott adatokból tudnak majd többet a szakemberek, de a különböző adatokat egymás mellé téve most is meglehetősen aggasztó kép rajzolódik ki.
2020-ban 1706 ember követett el befejezett öngyilkosságot, egy évvel korábban „csak“ 1550. Az országos öngyilkossági ráta ezzel a mintegy 10 százalékos ugrással a 2016-os szintre esett vissza. A növekedés mértéke drasztikus: ilyen hirtelen emelkedés az éves adatokban a magyar öngyilkossági ráták mélypontja előtt, a 80-as évek első éveiben volt utoljára.
A tavalyi drámai ugrásra újságírói kérdés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is reagálnia kellett az egyik kormányinfón: szerinte az adat nem a pszichiátriai ellátás minőségén múlt, hanem a vírus miatti bezártság okozta, ezért a megoldást nem a pszichiátriai ellátás bővítése, hanem a nyitás, a karanténhelyzet elkerülése jelenti.
Az általános éves adatok tavalyig tartó csökkenéséből a legtöbb korcsoport kivette a részét, de a 15-19 éves kor között elkövetett öngyilkosságok száma 2013 óta nem csökken. Míg 1995-ben még 74 kamasz vetett véget az életének, ez az adat 2013-ra 22-re csökkent, a következő évek viszont enyhe emelkedést hoztak: mintha ez a szám egyfajta padló lenne a korcsoportban.
Európai összevetésben viszont még ezek a számok sem mondhatók kifejezetten kedvezőnek, vagyis sok európai országban lényegesen kevesebb kamasz lett öngyilkos például 2018-ban. Magyarország a 12. helyen áll ezen a listán, nagyjából azonos szinten Lettországgal, Belgiummal, az Egyesült Királysággal – ez körülbelül 5 öngyilkosságot jelent a 14–19-évesek korcsoportjában százezer főre vetítve. Alacsonyabbak a számok többek között Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, de rosszabbak Ausztriában, Észtországban, Litvániában, Finnországban, a legrosszabbak pedig Izlandon. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azok az északi országok előznek, amelyek hosszú idő óta küzdenek magas öngyilkossági hajlandósággal.
A magyar öngyilkossági adatok csökkenésével nagyjából párhuzamosan nő a férfi-nő arányszám a férfiak javára, vagyis a férfiak körében lényegesen lassabban csökken az öngyilkossági hajlandóság. Ez alapvetően nem meglepő, a befejezett öngyilkosságok nemi megoszlásában a férfidominancia globális jelenség, bár az egyes országokban eltérő az eltolódás mértéke.
Az már meglepőbb és árulkodóbb adat, hogy a magyar társadalomban a férfidominancia mértéke csökken, ahogy haladunk előre a korcsoportokban az idősebbek felé – az idősek közötti viszonylagosan magas öngyilkossági ráta egyébként jellegzetes magyar jelenség. Amint a KSH pár évvel ezelőtti, alapos műhelytanulmánya is utal rá: a nemi arányeltolódás a fiatal és középkorú felnőttek között nagyon erős, de ezt a mintát mutatja már a kamasz korcsoport is.
Durván leegyszerűsítve azt is mondhatjuk: a magasabb öngyilkossági hajlandóság Magyarországon inkább a kisebb városokat és falvakat sújtja, és ezekben a településekben drasztikus a nagy arányú férfidominancia is.
A szakemberek szerint az öngyilkosságok tavalyi megugrásának elsődleges oka a járvány miatti korlátozás, a karantén, a családok anyagi helyzetének bizonytalanabbá válása, a kényszerű összezártság volt, a helyzetet pedig nehezíti a pszichiátriai ellátáshiányossága.
A cikk szerint egy 2011-es ombudsmani jelentés szerint alapjogot sért, hogy a gyerekek nem férnek hozzá megfelelő pszichiátriai ellátáshoz és kevés az országban a szakorvos. 2015-ben az
Abcúg összesen 139 gyermekpszichiátriai kórházi ágyat számolt össze az országban, ezt a számot 2018-ban Pászthy Beáta, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozó egyetemi docens is
megerősítette. Közlése alapján 2017-ben 92 legalább részmunkaidős gyermekpszichiáter dolgozik az országban, ami a 2015-ös számhoz képest egyharmados növekedés. Probléma viszont, hogy átlagban 55 évesek, és nem látszik biztosítottnak az utánpótlás. Évek óta zajlik egy hatmilliárdos kormányzati fejlesztés a vidéki gyermek- és fiatalkori pszichiátriai ellátás javítására, aktív gyermekpszichiátriai fekvőbetegosztályokat alakítanak ki Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Pécsen és Szegeden, korszerűsítenek és bővítik a kapacitást. Pászthy ezzel kapcsolatban megjegyezte: félő, hogy üres kórházak lesznek, nem lesznek bennük szakemberek.
Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség - közte a Magyar Hang - közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat [at] gmail [dot] com címre.
