Recsegve indult az új tanév a mezőgazdasági szakképzés átszervezése nyomán újonnan létrehozott Keleti Agárszakképzési Centrumban. A centrum a hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola öt tanárának, illetve ott technikai dolgozóként alkalmazott személynek az intézménytől 130 kilométerre fekvő Putnokon kínált munkát. Ez azonban – a következményektől tartva névtelenséget kérő – érintetteknek nem csak a lakhelyük miatt vállalhatatlan. Hanem azért is, mert a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Putnok Serényi Béla Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskolájának nincs kollégiuma, vagy a tanárok szakterületének megfelelő munkaköre. Mint mondják, életszerűtlen, hogy ingázzanak a debreceni lakóhelyük és az onnan 150 kilométerre fekvő Putnok között.
Ráadásul úgy tudjuk, hogy a Keleti Agrárszakképzési Centrum nem csupán az érintett öt munkavállalót kínálta meg a putnoki munkavégzéssel. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középiskola több dolgozójának is a putnoki iskolában ajánlott munkát a Lévai Imre főigazgató vezette, nyíregyházi székhelyű centrum.
A kialakult helyzet közvetlen előzménye a szakképzés rendszerének kormányzati átalakítása, amely idén tavasszal a mezőgazdasági szakképzést is elérte. Ez, illetve a szakképzési törvény elfogadása az eddig az Agrárminisztériumhoz tartozó 47 mezőgazdasági szakképző működésére számos következménnyel járt: az iskolák – amelyeknek tangazdaságuk, az igazgatóknak pedig munkáltatói és gazdálkodási jogkörük volt – pedagógusai és más alkalmazottai elveszítették közalkalmazotti jogállásukat, és egyszerű munkavállalóként foglalkoztatják őket a jövőben. Megalakult továbbá az országban öt agrárszakképzési centrum, ahová a munkáltatói jogok is kerültek.
Ám, hogy a struktúra milyen nehezen alakult ki, jól mutatják a birtokunkban lévő iratok. A szóban forgó hajdúböszörményi Széchenyi-szakiskola igazgatója márciusban még arról tájékoztatta a pedagógusokat, hogy a hajdúböszörményi székhelyű keleti centrumba tagozódnak be. Ám áprilisban az Agrárminisztérium már azt írta az intézményvezetőknek, hogy a hat helyett csak öt központ lesz, a Széchenyi-szakiskola pedig az alföldi központhoz fog tartozni. Májusban ezt is felülírták: kiderült, hogy a nyíregyházi székhelyű északi centrum részeként kezdik az új tanévet.
A pedagógusok a közalkalmazotti státusz elvesztésével új munkaszerződési ajánlatot kaptak. Az első ajánlat a hajdúböszörményi Széchenyi-szakképző tanáraihoz május végén érkezett a főigazgató aláírásával. Néhányuknak már ekkor a putnoki Serényi Béla Mezőgazdasági Szakközépiskolát jelölték meg munkahelyként. Az egyik, 22 éves közalkalmazotti jogviszonyú, pedagógusként dolgozó szakember elmondása szerint ekkor még azt mondták nekik, hogy ne olvassák el azt, mert abban nem a valós bérajánlat szerepel. A júniusi ajánlat – amiben osztályfőnöki pótlékot is ígértek –, sem volt teljes körű, az irat szerint a végleges bérről később tájékoztatnak. Hiába írt időközben a főigazgatónak, hogy közelebbi intézménybe küldjék, nem fogadták meg a kérését. A putnoki intézmény nemcsak a távolság miatt vállalhatatlan számára, hanem azért is, mert nincs szakoktatói képesítése, és ennek az iskolának nincs kollégiuma sem, ahol nevelőtanár lehetne.
Hasonlóan járt egy debreceni, nyugdíj előtt álló kertészmérnök, mérnöktanár is. Mert ugyan a putnoki iskolában van gazda- és mezőgazdasági technikusképzés, állítása szerint nem lenne lehetősége kertész vagy dísznövénykertész tantárgyakat oktatni. Az érintettek állítják: azóta megtudták, hogy szabad állás sincs az iskolában, át sem tudták volna őket venni. Végül egyetlen érintett írta alá a munkaszerződést – így várja, mi lesz vele –, a kertészmérnök nem, ő a végkielégítéséből él.
Három hete kerestük meg írásban Lévai Imrét, a centrum főigazgatóját. Többek között azt tudakoltuk tőle, hogy miért éppen a putnoki iskolát ajánlották az érintetteknek; volt-e kifogás korábban a munkájukat illetően; ha számítanak rájuk, miért nem a közelebbi nyíregyházi vagy berettyóújfalui intézményben kínáltak nekik munkát. Az igazgató azonban nem válaszolt. Telefonon röviden annyit közölt, azért nem reagált a kérdéseinkre, mert nem tud tényekkel szolgálni, az érintettekkel és intézményekkel való egyeztetés folyamatban van. Tanulólétszám függvénye, kire hol van szükség. Arra a felvetésünkre, miszerint egy tanév kezdetére elvárható, hogy az oktatók tudják, melyik intézményben tanítanak, azt felelte: a pedagógusok tisztában vannak azzal, hogy szeptember elején még rengeteg változás van. Arra a kérdésre, életszerűnek tartja-e, hogy debreceni lakhelyű tanárokat az onnan 150 kilométerre lévő putnoki iskolában foglalkoztassanak, azt felelte: a centrum 11 iskolájában kell a munkavállalói létszámot összehangolni.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete alelnöke érdeklődésünkre elmondta: 32 ezer szakképzésben dolgozó pedagógus, nevelést, oktatást közvetlenül segítő, illetve technikai dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát szüntették meg a törvénnyel. A közalkalmazotti jogviszony elvesztése kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel a korábbi előnyök is elvesztek: munkavállalóként könnyebb a dolgozókat eltávolítani – a közalkalmazottként komoly indok kellett ehhez –, és a felmondási idő is kevesebb.
Arra a felvetésünkre, hogy a jogviszony megváltoztatását miként lehetett elfogadtatni az érintettekkel, Gosztonyi azt felelte, hogy a jelek szerint a pedagógusok számára adott, átlagosan 30 százalékos béremelés ígérete rövid távon meggyőző volt; az emelkedés egyes fiatal oktatók esetében akár a 40 százalékot is elérte. A technikai személyzet körében azonban akadtak, akiknek a bére pusztán 2-4 százalékkal nőtt. Számításaik szerint ugyanakkor a béremelés átlaga végül 25 százalékra jött ki.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.
