„Szégyellje magát, aki hergelt!” – megszólalt Orbán Balázs disszertációjának egyik opponense
Orbán Balázs (Fotó: Mathias Corvinus Collegium - MCC / Facebook)

Reagált az Orbán Balázs doktori disszertációja körüli kritikákra a politikus egyik opponense, Unger Anna politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója.  

Orbán Balázs doktori fokozatszerzése azért került a figyelem középpontjába, mert több bírálat is érkezett azzal kapcsolatban a tudományos világból. Rácz András egyetemi tanár, Oroszország-szakértő feltárta, hogy a doktori disszertációjában 9 oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg szerepel Árpási Botonddal közös cikkükből. Emellett azt is megállapította, hogy a dolgozat tézisfüzete Árpási gépén készült, ráadásul akkor, amikor Orbán Balázs épp úton volt külföldre. Az ELTE eljárását többen kritizálták, és azt is kivetnivalónak találták, hogy az egyetem egyáltalán enged, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója náluk próbáljon doktori fokozatot szerezni. Orbán végül kedden védte meg doktoriját, és bár a két opponens nem talált plágiumra utaló jeleket, több kritikai észrevételük is volt. Végül a bizottság és az elnöke bejelentette, hogy javasolják, hogy a politikus megkapja a PhD fokozatot. 

Unger a Facebook-oldalán azt írta, a folyamatban lévő eljárásról annak lezártáig senki nem tudott nyilatkozni, így bár az egyetem még „csak-csak”, de a bírálóbizottság, és különösen a két opponens nem tudta megvédeni magát a „hazugságokkal és félinformációkkal teli cikk- és posztáradattal szemben, ami az elmúlt két hétben megjelent”.

Az egyetemi oktató szerint nem volt korrekt az a felháborodás, amely ezt a doktori disszertációvédést kísérte, mivel oktatóként nem válogathat a hallgatók között. Úgy vélte, az a feladata, hogy az egyetem minden polgárát segítse vizsgák, diplomaszerzés vagy fokozatszerzés során, hiszen erre vállalt kötelezettséget, és minden hallgatóval úgy kell eljárnia, mint az előtte vizsgázóval és az utána érkezővel. „Nincs jogom világnézet, politikai hovatartozás, pozíciók vagy bármely más szempont mentén különbséget tenni a bánásmódot tekintve. Nem engedhetem meg magamnak, hogy e két szemponton túl továbbiakat érvényesítsek – mert nem hatalmazhatom fel magam arra, hogy bizonyos esetekben más megfontolások mentén járjak el, csak mert a hallgató személye körüli helyzet egyesek szerint ezt morálisan megkövetelné” – fogalmazott.

Hozzátette, márciusban is és az elmúlt hetekben is többször szembesült azzal, hogy sok kolléga számára ez nem magától értetődő, kellemetlenkedő kommenteket, gúnyos e-maileket, fejelfordításokat és nem-köszönéseket kapott, ám úgy gondolja, senkinek nincs joga ahhoz, hogy a „bírálóbizottságot egészében, a tagjait külön, és az opponenseket különösképpen meghurcolja, szakmai bírálatuk kapcsán politikai befolyást, félelmet sejtessen, objektivitásukat, emberi és szakmai tisztességüket megkérdőjelezze”.  Hozzátette, mindazok, akik szerint etikai problémák merültek fel, megtehették volna, hogy az etikai problémáikat az egyetem erre illetékes testületei elé tárják, egy dologhoz nem volt joguk azonban: a nyilvánosságban megkérdőjelezni a bírálóbizottság és tagjai integritását. „Soha semmikor az oktatói munkám során nem vezérelt semmilyen hatalomtól való félelem. Most sem. Egy dolgozat elbírálásánál nem lehet mást, mint tudományos szempontokat figyelni. Ez, és csak ez az Egyetem érdeke” – írta. Írásában kifejti azt is, hogy korábban soha nem volt ilyen közvetlen és nyílt rálátása arra, miként zajlik a nyilvánosságban a szakértői pozícióval való visszaélés, a hergelés, az informális morális nyomásgyakorlás és a hálózati működés. „Szégyellje magát mindenki, aki egykori vagy jelenlegi ELTE-polgárként félretette tudását, tapasztalatait, és nem állt ki a tisztességes, tényszerű tájékoztatás mellett, hanem odavetett lájkjával vagy kommentjével maga is a hergelők táborát erősítette” – tette hozzá.

Felhívta felhívta a figyelmet arra is, hogy rossz, de széles körben elterjed, létező gyakorlat a doktori kutatóévek alatt elkészült önálló publikációk hivatkozás nélküli beemelése a disszertációba, ugyanakkor rossz gyakorlat a társszerzővel írt szövegek hivatkozás nélküli átvétele is. Gondolatait azzal zárta, őrült világ, ahol az opponens több szerencsekívánságot és gratulációt kap, mint a jelölt, és szomorú világ, ahol emberek csak félve merik megírni, elmondani, hogy sajnálják, ami történik, mert nem mernek kiállni. „Az Egyetemnek nincs világnézete, csak tisztessége. Ebbe, és csak ebbe tud kapaszkodni, bármilyen vihar van is éppen. Ha erre nem vigyázunk, semmink se marad” – írta az egyetemi oktató.