5459 fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest a felsőoktatási intézményekbe felvételire jelentkezők száma – számolt be a Népszava. Az Oktatási Hivatal adatai alapján összesen 120 990-en adták be jelentkezésüket az idén szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. A 2010-2011-es felvételi eljárásban még több mint 140 ezren szerettek volna bekerülni egyetemre, de ezután csökkenni kezdett a felsőoktatás iránti érdeklődés, ami a lap szerint olyan kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető, mint a forráskivonás, a férőhelyek korlátozása, a központi ponthatárok emelése, egyetemi szakok megszüntetése vagy összevonása. A jelentkezők száma 2020-ban süllyedt soha nem látott mélypontra, 91 458 főre, és 2011 óta csak tavaly haladta meg először a 120 ezret.
Ehhez ismét kormányzati beavatkozásokra volt szükség, ám a korábbi szigorításokkal és korlátozásokkal ellentétben jelentősen könnyítették az egyetemekre való bekerülést: egyebek mellett eltörölték a minimum ponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Mindemellett számos – legfőképp vidéki – egyetemre rekord alacsony pontszámokkal is be lehetett kerülni tavaly. A döntésekben szerepet játszhatott az is, hogy míg uniós szinten évről évre emelkedett, Magyarországon csökkent, illetve stagnált a diplomások aránya a 25-34 éves korosztályban: 2022-ben 32 százalék volt, ami EU-s szinten a harmadik legrosszabb arányt jelentette.
Változott idén a pontszámítás is az alap- és osztatlan képzésekben. A felsőoktatási intézmények újabban maguk határozhatják meg, hogy milyen eredményekért, követelményekért adnak pluszpontokat. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a Hírtv-nek arról beszélt, hogy tanárnak, tanítónak most több mint 8 ezren jelentkeztek összesen, ami nagyjából megegyezhet az előző évi számokkal. Pedagógusképzésbe a lap szerint idén 17 833-an nyújtották be jelentkezésüket, amíg tavaly 18 673-an jelentkeztek. A legnépszerűbbek idén a gazdaságtudományi szakok voltak.
