Továbbra is tagadja az emberölést a soroksári futónő feltételezett gyilkosa

Továbbra is tagadja az emberölést a soroksári futónő feltételezett gyilkosa

Képünk illusztráció (Fotó: Debat634643642362/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megtartották az elsőfokú ítélethirdetés előtti utolsó tárgyalást a Fővárosi Törvényszéken a soroksári futónő meggyilkolása ügyében – derült ki a Telex tárgyalótermi riportjából. A lezárás azért is csúszott a korábban tervezettekhez képest, mert a vádlott kivárt a vallomástétellel.

R. Szilvesztert eleve a gyilkosság után öt évvel, 2018 szeptemberében tudták meggyanúsítani, miután azonosították a DNS-ét a helyszínen talált bűnjeleken és az áldozaton, a 36 éves Gy. Krisztinán. A nő 2013. szeptember 25-én a szokásos esti kocogására indult a soroksári bicikliúton, amikor a többszörösen büntetett előéletű R. Szilveszter a gyanú szerint megtámadta. R. ekkoriban gyakorlatilag hajléktalanként élt a város egy másik kerületében, viszont ismerős volt a környéken. Gy. Krisztina halála után nem sokkal, 2013 őszén is elkapták őt a rendőrök, akkor azért, mert Siófok környéki nyaralókba tört be.

A vádlott korábban tagadta Gy. Krisztina megerőszakolását és meggyilkolását, vallomást viszont nem tett, és kérdésekre sem kívánt válaszolni. Viszont azt azért kifejtette, hogy ő csak észrevette, amint a nőt bántalmazzák, próbált közbeavatkozni, így került a DNS-e az áldozatra.

A csütörtökre elkészült írásbeli vallomásában R. Szilveszter viszont már azt állítja, hogy eleve holtan talált rá Gy. Krisztinára. Mint írta, azzal szembesült, hogy egy meztelen nő fekszik a földön, ezután mozdította el – ékszereket keresve – a holttestet, illetve levágta a kötelet a csuklójáról, ami miatt viszont megsebezte magát, így került a helyszínre a vére. Ékszereket nem talált, az áldozat telefonját vitte csak magával – állította. Kérdésekre a vallomás kapcsán R. Szilveszter nem akart válaszolni.

R. védőügyvédje, Lichy József is azt igyekezett elérni, hogy a férfit csak a nő kifosztásában mondják ki bűnösnek, de az emberölés és szexuális erőszak vádja alól mentsék fel, előbbi esetben bizonyítottság, másodikban bűncselekmény hiányában. Az ügyvéd szerint nem lehet tényként kezelni, hogy történt szexuális erőszak. Lichy úgy látja, a belső sérülés, ami a vád szerint bizonyító erejű, máshogy is keletkezhetett. Az ügyvéd arról beszélt, hogy szerintük a gyilkosság nem azon a helyszínen történt, ahol a holttestet megtalálták, és szerinte előfordulhat az is, hogy a nőt egy feltételezett szeretője ölte meg, akivel együtt indult volna kocogni. Az ügyvéd viszont sietett leszögezni, hogy bárki is az elkövető, morális és emberi értelemben ugyanazokat a nézeteket vallja róla, mint amiket az ügyésznő a vádbeszédben kifejtett.

Az ügyész arról beszélt, hogy a nőnek „azért kellett meghalnia, mert R. Szilveszter meglátta és megkívánta őt”, ezért most az áldozat „nem láthatja felnőni a fiát”. Szerinte felvet kérdéseket, hogyan találhatott volna rá R. a bicikliúttól 23 méterre fekvő holttesthez a sötétben, miközben ugyanaz a csapás később elkerülte a felesége keresésére induló férj figyelmét, és a rendőrök is csak nyomkövető kutya segítségével fedezték fel.

Aljas indokból elkövetett emberölés, szexuális erőszak és kifosztás miatt az ügyész és az áldozat ügyvédje is életfogytiglani fegyház kiszabását kérte. Az aljas indok a vád szerint azért áll meg, mert R. azért végezhetett az áldozatával, hogy az ne tudja feljelenteni erőszakért.