Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!
Egyre-másra jelentkeznek be az egyházak és az egyetemek az állami fenntartású iskolákért: a modellváltás a közoktatásban is népszerűvé vált. A szülőket döbbentette meg legjobban, amikor több budai gimnázium esetében is felmerült, hogy fenntartót váltana az intézmény. Idővel kiderült, nem egyedi esetekről van, a kormányközeli szereplők tömegével vennék át az államtól a közoktatás terheit. Cikkünkből kiderül, hogy mi állhat a háttérben, és hogy mi köze mindennek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővüléséhez.
Legutóbb a 90. születésnapja után beszélgettünk Gyurkovics Zsuzsával, belegondolni is furcsa, hogy azóta már öt év eltelt. A színésznő lepődik meg rajta a legjobban, hogy valójában nem tavaly, hanem még 2019-ben találkoztunk. Pedig lobogtatja kezében az akkori újságot, a címet emlegeti. – Nehogy elfelejtsem, hogy színésznő voltam! Ez lenne a lényeg, igen. Hiszen rengeteg sokat játszottam, gyönyörű főszerepeket a Madáchban, a Nemzetiben. Boldog is voltam, szeretett vett körül egész életemben, a gyerekeim és családom körében – mondja. – Ennek tudja be, hogy már a 95. születésnapját köszönthette? – Száz százalékig – válaszolja. Portrécikkünkkel köszöntjük a nagyszerű színésznőt.
Március 15-e alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Busi Zoltánt, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ vezetőjét. Meglátogattuk a díjazottat a III. kerületi Benedek Elek utcában működő intézményben, ahol családias hangulattal, nagy hivatástudattal dolgozó munkatársakkal és foglakozásokon részt vevő vagy épp komoly piaci megrendeléseket teljesítő ellátottakkal találkoztunk.
Budapest nemrégiben több mint egymilliárd forint uniós pályázatot nyert el, amelyből elvégezhetik a Mocsárosdűlő természetvédelmi rehabilitációját. A Fidesz mindeközben azzal vádolja a főváros vezetését, hogy be akarják építeni a terület egy részét. Utánanéztük, mi történik Buda utolsóként megmaradt vizes élőhelyével.
Megmenekültek az élővilág rocksztárjai! Elsőre talán nem könnyű kitalálni, kikről van szó: a foltos szalamandrákra hivatkozik így Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. A budaligeti Alsó-Jegenye-völgy lakói valóban rendkívüli állatok – nem véletlen, hogy a területet manapság már inkább Szalamandra-völgyként emlegetjük –, de vajon miért szorultak megmentésre? Cikkünkből sok egyéb mellett ez is kiderül.
A papír története több évezredre nyúlik vissza: az első darabokat Kína adta a világnak, az viszont kevésbé közismert, hogy nem sokkal később már Koreában is megindult a készítésük. Az ázsiai országban őshonos fehér papíreperfa belső kérgéből készülő handzsit először a Három Királyság idején, 704 körül állítottak elő. A Koreai Kulturális Központ ingyenes tárlatán megismerhetjük a handzsi ősi mesterségét és annak a kortárs művészettel való találkozását. Ezer Buddha-fej és a papír szakrális ereje egy különleges kiállításon.
Hat és fél évtized után a család eladja a házat, amelyben Esterházy Péter alkotta meg életművét. A rómaifürdői villát többen alkotóházként látnák szívesen, konkrétumokról azonban egyelőre nincs hír. Az író – aki április 14-én lett volna hetvennégy éves – ott nőtt föl, a hajdani római birodalom határán túl, és műveiben is gyakran visszatért a „barbár területekre”, egykori otthonát a szövegein keresztül is bejárhatjuk.
Mindez a legújabb Budai Hangban, az április 19-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
