Az állam a tanárképzést is bekebelezné – itt az áprilisi Budai Hang

Eltelt egy hónap, ismét itt a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Legfrissebb számunkban, nyolc oldalon!

Egyre-másra jelentkeznek be az egyházak és az egyetemek az állami fenntartású iskolákért: a modellváltás a közoktatásban is népszerűvé vált. A szülőket döbbentette meg legjobban, amikor több budai gimnázium esetében is felmerült, hogy fenntartót váltana az intézmény. Idővel kiderült, nem egyedi esetekről van, a kormányközeli szereplők tömegével vennék át az államtól a közoktatás terheit. Cikkünkből kiderül, hogy mi állhat a háttérben, és hogy mi köze mindennek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővüléséhez.

Legutóbb a 90. születésnapja után beszélgettünk Gyurkovics Zsuzsával, belegondolni is furcsa, hogy azóta már öt év eltelt. A színésznő lepődik meg rajta a legjobban, hogy valójában nem tavaly, hanem még 2019-ben találkoztunk. Pedig lobogtatja kezében az akkori újságot, a címet emlegeti. – Nehogy elfelejtsem, hogy színésznő voltam! Ez lenne a lényeg, igen. Hiszen rengeteg sokat játszottam, gyönyörű főszerepeket a Madáchban, a Nemzetiben. Boldog is voltam, szeretett vett körül egész életemben, a gyerekeim és családom körében – mondja. – Ennek tudja be, hogy már a 95. születésnapját köszönthette? – Száz százalékig – válaszolja. Portrécikkünkkel köszöntjük a nagyszerű színésznőt.

Március 15-e alkalmából a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Busi Zoltánt, az Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ vezetőjét. Meglátogattuk a díjazottat a III. kerületi Benedek Elek utcában működő intézményben, ahol családias hangulattal, nagy hivatástudattal dolgozó munkatársakkal és foglakozásokon részt vevő vagy épp komoly piaci megrendeléseket teljesítő ellátottakkal találkoztunk.

„Ez ugyanaz a félelem, mint amiben felnőttem” – Magyar Hang-ajánló
Magyar Hang

„Ez ugyanaz a félelem, mint amiben felnőttem” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Tarr Zoltánnal, Csaba Lászlóval, Sándor Fegyirrel. Így hasadt ketté az ellenzék Ferencvárosban. Keresse a friss Magyar Hangot, Budai Hang mellékletünkkel!

Budapest nemrégiben több mint egymilliárd forint uniós pályázatot nyert el, amelyből elvégezhetik a Mocsárosdűlő természetvédelmi rehabilitációját. A Fidesz mindeközben azzal vádolja a főváros vezetését, hogy be akarják építeni a terület egy részét. Utánanéztük, mi történik Buda utolsóként megmaradt vizes élőhelyével.

Megmenekültek az élővilág rocksztárjai! Elsőre talán nem könnyű kitalálni, kikről van szó: a foltos szalamandrákra hivatkozik így Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere. A budaligeti Alsó-Jegenye-völgy lakói valóban rendkívüli állatok – nem véletlen, hogy a területet manapság már inkább Szalamandra-völgyként emlegetjük –, de vajon miért szorultak megmentésre? Cikkünkből sok egyéb mellett ez is kiderül.

A papír története több évezredre nyúlik vissza: az első darabokat Kína adta a világnak, az viszont kevésbé közismert, hogy nem sokkal később már Koreában is megindult a készítésük. Az ázsiai országban őshonos fehér papíreperfa belső kérgéből készülő handzsit először a Három Királyság idején, 704 körül állítottak elő. A Koreai Kulturális Központ ingyenes tárlatán megismerhetjük a handzsi ősi mesterségét és annak a kortárs művészettel való találkozását. Ezer Buddha-fej és a papír szakrális ereje egy különleges kiállításon.

Hat és fél évtized után a család eladja a házat, amelyben Esterházy Péter alkotta meg életművét. A rómaifürdői villát többen alkotóházként látnák szívesen, konkrétumokról azonban egyelőre nincs hír. Az író – aki április 14-én lett volna hetvennégy éves – ott nőtt föl, a hajdani római birodalom határán túl, és műveiben is gyakran visszatért a „barbár területekre”, egykori otthonát a szövegein keresztül is bejárhatjuk.

Mindez a legújabb Budai Hangban, az április 19-én megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!