Az elmúlt években hatalmas összegeket áldoztak az önkormányzatok – így az I., a II., és a III. kerület is – saját fenntartású szakrendelőikre, amelyekre most szemet vetett az állam. A budai kerületek nem támogatják a kormányzati elképzelést, amelynek fő célja a kórházak humánerőforrás-hiányának enyhítése lenne.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) néhány héttel ezelőtt intézett körkérdést az önkormányzatokhoz arról, hajlandóak lennének-e önként átadni az általuk fenntartott, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által finanszírozott intézményeiket az államnak.
Az ötlet nem titkoltan Takács Pétertől, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárától származik, aki egy március végi sajtótájékoztatón úgy érvelt, tudomása szerint sok önkormányzat élne a lehetőséggel, mivel az üzemeltetés mind nehézkesebb a megnövekedett rezsiköltségek miatt. Az államosítás egyben azt is jelentené, hogy a szakrendelők a súlyosan munkaerő-hiányos megyei kórházak igazgatása alá kerülnének, amelyek így szabadon rendelkeznének a rendelőkben dolgozó orvosok, ápolók, asszisztensek munkaerejével. Arra a kérdésre, hogy szükség esetén törvényi erővel kényszerítenék-e erre az önkormányzatokat, Takács kitérő választ adott, mondván az önkormányzati reakciók összesítését követően, április 30-án áll a kormány elé javaslataival. Az ágazatban dolgozók elképzelhetőnek tartanak egy az ügyeleti rendszer átszervezéséhez hasonló forgatókönyvet is, vagyis azt, hogy az állam – egyelőre – csak vidéken államosít, a fővárosban azonban marad a jelenlegi rendszer.
Egyelőre tehát döntés, de még nyilvános javaslat sincs, ám a téma már az asztalon hever, aminek apropóján annak néztünk utána, a belső budai kerületek – az I. és II. kerület, valamint Óbuda-Békásmegyer – mit veszítenének a rendelőintézetek államosításával.
A Budavári Önkormányzat lapunknak küldött tájékoztatása szerint 2018 és 2022 között összesen mintegy 685 millió forintot költöttek a kerületi szakrendelő fenntartására. Ez átlagosan évi 137 millió, de volt olyan év, amikor 314 millió forintot könyveltek le, és olyan is, amikor csak 6 milliót. A NEAK tavaly közel 691 millió forinttal járult hozzá az ellátás finanszírozásához, amiből több mint 66 ezer orvos-beteg találkozóra futotta. Az intézményben összesen 89-en dolgoznak, ennek közel fele (39 fő) orvos, 26 fő pedig asszisztens.
Az Egészséges Budapestért program (EBp) keretében 2019. évben 173 millió forint jutott a Maros utcai szakrendelő alagsorának felújítására, a következő két évben pedig 468 millióból újították fel az épületet, és közel 149 millióért szereztek be új eszközöket. De a korszerűsítéseket az önkormányzat saját forrásból is támogatta, 2019-ben összesen több mint 365 millió forint értékben. Ezzel együtt tehát a kerület saját erőből ’19 és ’22 között több mint 1 milliárd forintot fordított arra, hogy a helyi járóbeteg-ellátás színvonala javuljon. Ennek fényében nem meglepő, hogy az önkormányzat nemmel felelt az OKF azon kérdésére, hogy átadnák-e a rendelőintézetet az államnak.
A II. kerületi önkormányzat tájékoztatása szerint, ott is az EBp forrásai fedezték a rekonstrukciók és korszerűsítések zömét: 401 millió forintos támogatás érkezett a Kapás utcai rendelő felújításának első ütemére, és orvosi eszközök beszerzésére. Ezt a kerület közel 209 millióval egészítette ki. Jelenleg is zajlik egy eszközbeszerzési projekt, amelyet 150 millió forinttal támogat az EBp, további 107,6 millió pedig önerő. A NEAK-tól 3,26 milliárd forintos finanszírozási támogatás érkezett, ami kiegészült az Emmi bő 42 milliós hozzájárulásával. Az önkormányzat csaknem félmilliárd forintot költött a járóbeteg-ellátásra.
2022-ben összesen közel 245 ezer orvos-beteg találkozásra került sor, a kerületi rendelőintézetben 279-en dolgoznak, ebből 87 orvos, 127 asszisztens. A II. kerületi képviselő-testület március közepén hozott határozata szerint nem értenek egyet a járóbeteg szakrendelők teljes körű állami átvételével, de felhatalmazták a polgármestert, hogy az ellátás színvonalának javítása érdekében részt vegyen az OKF szakértői egyeztetésein.
Óbuda önkormányzata az idei évre tervezett adatokat osztotta meg: eszerint több mint 510 millió forintot fordítanak önerőből a rendelőintézetek működésére, ami 1,26 milliárdos állami finanszírozással, valamint 60 milliós fix támogatással egészül ki. Emellett 132 millió forint érkezik a laborszolgáltatásra és további 327 millió egyéb ellátások, például iskolaorvos, ügyelet, egynapos sebészet finanszírozására, 1,9 milliárd pedig bértámogatásra. A kerületben 100 szakorvost, 168 szakdolgozót foglalkoztatnak. Az orvos-beteg találkozók éves száma Óbuda-Békásmegyeren is több százezres nagyságrendű.
Az EBp a Vörösvári úti rendelő felújítását 600 millió forinttal támogatja, emellett gép- és eszközbeszerzésre további 200 millió forint áll rendelkezésre. Ahogy az előző két kerület, úgy Óbuda-Békásmegyer sem kívánja önszántából átadni a rendelőintézetet az államnak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/16. számában jelent meg április 21-én.
