Dobrev Klára hiába kapta a legtöbb szavazatot az előválasztás első fordulójában, a zászló mégis Karácsony Gergelynek áll – állapította meg Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója vasárnap a Facebook-oldalán közölt elemzésében.
Meglátása szerint Dobrev hiába kapta a legtöbb szavazatot, mivel csupán a szavazatok egyharmadát szerezte meg, kevés a tartaléka a többi párt szavazói között, szövetségese a partvonalra szorult, így nincs érdemi szövetségkötési lehetősége, vidéki győzelme csak látszólagos, ellenfele erősebb frakcióra számíthat. Így jutott arra a következtetésre, hogy a második fordulóban mégis Karácsonynak áll a zászló.
Dobrev Klára 7 százalékponttal több szavazatot kapott, mint Karácsony Gergely, ám a győzelmet mindössze 34,7 százalékkal szerezte meg, a 633 ezer szavazatból csupán 214 ezret kapott. Ez nem túl sok, hiszen, ha a második és a harmadik helyezett összefog, akkor ők együtt 47,7 százalékukkal, 294 ezer szavazattal, könnyedén megverik a második fordulóban. Persze mindenképpen kell lemorzsolódással számolniuk, ám az egyenlet részei a megszerezhető Jakab- és Fekete-Győr-szavazók – írta.
Meglátása szerint a szavazatok alig egyharmadát megszerezni azért sem tűnik elégnek, mert a nem-Dobrev-szavazók körében magas Karácsony-szimpátia, és magas Dobrev-elutasítás látható. Az első fordulós Dobrev-stratégia ezt az elutasítást nem csökkenteni akarta, hanem erre épített, ám az általánosan magas részvétel ezt a stratégiát kinyírta. És bár Karácsony talán korábbi várakozásainál is kevesebb szavazatot szerzett az első fordulóban, az ellenzéket összefogó képessége nem sérült. Még a Dobrev-szavazók körében is a szavazók másodlagos preferenciája ő, ez hatványozottan igaz a Márki-Zay szavazókra, és a Fekete-Győr szavazókra, illetve nagyobbrészt a Jakab-szavazókra is. Így a második fordulós egyenlege Karácsonynak pozitív Dobrevvel szemben.
Pulai András szerint a DK-val való összefogással nem Jakab állított csapdát Karácsonynak, hanem Jakab sétált bele a csapdába. Az, hogy a 30+ körzetben összefogott a DK és a Jobbik, lehet, hogy hozott pár egyéni körzetet mindkét félnek, ám ennek akár az előválasztási, akár a 2022-es győzelemhez nagyon kevés hozzáadott értéke van. Ugyanis ezen győzelmek többsége az ellenzék számára nem, vagy nagyon nehezen nyerhető választókerületekben van. Ráadásul „még ha a választókerületi szinten az a játszma akár enyhe nettó pozitív eredménnyel zárulhatott, Jakab óriási árat fizetett érte: több más hibája mellett ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a negyedik helyen zárja az első fordulót. Hiszen míg egyéni jelölti szinten a szavazók ezt az ellenzéki táboron belüli talán legtávolabbi pontokat összekötő koalíciót el-el fogadták, miniszterelnöki-jelölti szinten értetlenül nézték. Így nagyon sok Jakab-szavazó, üzenetet küldve, inkább a másodlagos preferenciája szerint szavazott, Márki-Zayra. Így Jakab csak a partvonalról tudja segíteni friss szövetségesét, Dobrevet, összefogni vele Karácsony ellenében nem tud.”
Az a tény, hogy vidéken Dobrev kapta a legtöbb szavazatot meglehetősen félrevezető a nagy kép megértése szempontjából – emelte ki az elemző. „Ugyanis Dobrev és a DK olyan helyeken nyert, ahol az ellenzék 2022-ben nem, vagy nagyon nehezen tud nyerni, így ott nem alakult ki éles verseny a felek között. Éles verseny hiánya pedig a karcosabb, radikálisabb hangvételű jelöltek felé billenti az előválasztás eredményét. Azaz, ezen választókerületben a radikálisabb Dobrev szavazói elmentek szavazni, a mérsékeltebb Karácsony szavazói kevésbé. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy kb. kétszer olyan magas volt a részvétel az ellenzéki győzelemre esélyes választókerületekben, mint ahol ez nincs” – fogalmazott.
Pulai András úgy látja, hogy „a nagy kép azt mutatja, hogy míg a sok kicsi Dobrev-győzelmet könnyen ellenpontozza a kevesebb, ám nagyobb Karácsony-győzelem, a sok nem nyerhető körzetes DK és Jobbik győzelmet, a sok nyerhető körzetes MSZP-P-LMP, illetve Momentum győzelem. A DK-Jobbik szövetség tehát a keskeny Dobrev győzelemért és a nem-nyerhető választókerületben aratott győzelmekért feláldozta Jakabot és a későbbi széles szövetségkötés lehetőségét.”
Pulai András arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába nyert a DK 32, Jobbik 29 választókerületet, ebből reálisan 16, illetve 11 nyerhető számukra, míg 16, illetve 18 a nagyon nehezen, vagy az egyáltalán nem nyerhető tartományban van. Így „jelenleg, egy esetleges Karácsony-frakció számolhat a legtöbb reálisan megnyerhető mandátummal (17), még akkor is, ha csupán az őt jelölő pártokra, az MSZP-re, a Párbeszédre, és az LMP-re támaszkodhat. Ha ez kiegészül a második fordulós támogató Momentummal is, akkor már 26 mandátumot gyűjtött a Karácsony-frakció. Ezzel szemben a DK 16 és a Jobbik 11 mandátuma áll. Természetesen ehhez jönnek még rá a listás mandátumok.”
