Ukrajna stabil és megbízható jövedelemforrással kell, hogy rendelkezzen, havi 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, amiből 1,5 milliárdot az EU finanszírozna – jelentette ki az MTI beszámolója szerint Ursula Von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben a kétnapos EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a becsült havi 3-4 milliárd eurót az EU mellett, „az unió amerikai barátai” és pénzügyi intézetek biztosítanák. Az Európai Unió egyébként a 9 milliárdos makrofinanciális források mellett, az év kezdete óta már 19 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. – Fontos jelezni Ukrajnának, hogy nagyon jól tudjuk, mennyire fontos a megbízható jövedelemáramlás – szögezte le Von der Leyen.
Kitért arra is, hogy az orosz erők létfontosságú civil infrastruktúrát támadnak Ukrajnában, mintegy 11 millió ember menekült el otthonából és az EU mindent megtesz, hogy minél hamarabb humanitárius segéllyel enyhítse az ukrajnaiak szükségleteit.
Charles Michel, Az Európai Tanács elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió saját érdekeinek érvényesítése mellett törekedni kíván a kölcsönösségre és a kiegyensúlyozottságra a Kínával ápolt gazdasági kapcsolatok terén, továbbá úgy gondolja, hogy szükséges az együttes elkötelezettség a globális kihívások közös kezelése érdekében. – Az Európai Unió nem lehet naiv a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően, de el akarja kerülni a „szisztematikus konfrontáció logikáját” Pekinggel – fogalmazott.
Von der Leyen végezetül közölte: az EU azt fontolgatja, hogy szankcióügyi megbízottat nevez ki annak érdekében, hogy a vállalkozások ne tudják megkerülni az Oroszországgal szembeni megszorító intézkedéseket. Zéró tolerancia van érvényben azokkal szemben, akik kijátsszák az intézkedéseket – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
Olaf Scholz német kancellár távozásakor hangsúlyozta, az EU-nak meg kell őriznie szoros kereskedelmi kapcsolatait Pekinggel, továbbá nyitott kereskedelmi partnernek kell maradnia az ázsiai országgal. „Az EU büszke arra, hogy a globális kereskedelemben érdekelt, és nem áll a deglobalizációt támogatók oldalára” – fogalmazott. Közölte továbbá, november elején Kínába utazik. Szavai szerint a vizit bevezető látogatás lesz a német-kínai kormányközi konzultáció kezdetét megelőzően.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangoztatta, az EU stratégiai hibát követett el azzal, hogy a múltban fontos infrastruktúrákat adott el Kínának. Kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia a Kínával folytatott kereskedelmi párbeszédét, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket sürgetett a két „kereskedelmi erőtér” között. Közölte továbbá, országa kilép az Energiacharta Egyezményből (Energy Charter Treaty, ECT). Szavai szerint a bizonyos fosszilis beruházásokat védő szövetségből való kilépés összeegyeztethető a 2015-ös párizsi klímaegyezmény céljait is magáénak valló francia állásponttal és az európai éghajlat-stratégiával. „Összpontosítani kell a megújuló energiaforrásokra, segíteni az energiahatékonyság elérését és gyorsítani a nukleáris energia lehetőségeinek kiaknázását” – tette hozzá a francia elnök.
Mark Rutte holland miniszterelnök távozáskor adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mivel Kína határozott fellépése egyre tetten érhetőbb a világban, az EU-nak saját politikát kell folytatnia az ázsiai országgal szemben. Véleménye szerint fontos, hogy a Kínával ápolt kapcsolatokat illetően az EU egyenlőségre és kölcsönösségre törekedjen. A lehető legmagabiztosabban, de ugyanakkor önállóan alakítsa politikáját, ne pedig az Egyesült Államok „meghosszabbított karjaként” működjön.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a fő kérdésnek számító energia terén már csütörtök éjjel megállapodás született. Ezt egyébként Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerként értékelte. A kormányfő azt írta ugyanis péntek hajnalban, hogy a bizottság energetikai javaslatai jelentették a legnagyobb veszélyt Magyarország számára, de ezt a veszélyt sikeresen elhárították. Megállapodtak abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne. Más szóval a gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. Megállapodtak abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára. Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség. – Hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit – fogalmazott Orbán Viktor.
