Várhelyi Olivér (Fotó: MTI/Purger Tamás)
Simának tűnt egy ideig, aztán megakadt, most pedig meg is rekedt az új összetételű Európai Bizottság parlamenti megerősítése. Először Várhelyi Olivérrel akadt gondja az EP szakbizottságának, aztán pedig a pártok ugrottak egymás torkának a spanyol biztosjelölt miatt.
Egy hét alatt húsz biztosjelöltet hallgattak meg európai parlamenti szakbizottságok, és a magyar jelöltön kívül valamennyien zöld utat kaptak. Várhelyi Olivér esetében írásbeli pótkérdéseket tettek fel, amire a magyar jelölt válaszolt is, kitűzték a válaszok értékelésének időpontját, majd ott nem született döntés. A parlament baloldali frakciói ugyanis továbbra sem akarták Várhelyit támogatni. A magyar biztosjelölttel kapcsolatban a legnagyobb gond minden bizonnyal az, hogy Orbán Viktor emberének tartják. Igen ám, de magyar biztosnak lennie kell és akárki lesz is, Orbán Viktor fogja jelölni. Várhelyi ügyét így aztán kicsit félretették, mert jött a nagyobb falat: a hat alelnök-jelölt meghallgatása ezen a héten kedden. Egyikük esetében sem született azonnal döntés, szerdára tolták el a megbeszéléseket, de akkor sem sikerült megegyezni.
A legnagyobb gond a spanyol szocialista jelölttel, Teresa Riberával van, akit Ursula von der Leyen a tiszta, igazságos és versenyképes átmenet biztosának jelölt, azaz a klímaügyi portfóliót bízta rá. A szocialista párti Ribera jelenleg az energia- és környezetvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes hazájában – és éppen emiatt vált támadhatóvá. Az Európai Néppárt – saját spanyol tagpártjának nyomására, amelynek minden vágya, hogy átvegye a hatalmat Spanyolországban – ragaszkodik ahhoz, hogy Riberának először a spanyol parlament kérdéseire kell válaszolnia a természeti katasztrófák kapcsán. A kérdés az, hogy vajon a spanyol kormány és a területért felelős Ribera felelőssé tehető-e a pusztító spanyolországi árvizek megelőzése kapcsán elkövetett esetleges mulasztások miatt. A hat alelnök közül kettő szociáldemokrata, kettő liberális és kettő néppárti. Mivel a Néppárt egyelőre nem támogatja a szociáldemokratát, a baloldal sem szavazza meg a néppárti jelölteket. Márpedig formailag a szakbizottságok úgynevezett koordinátorainak kétharmados támogatása kell a jóváhagyáshoz, amit úgy kell elképzelni, hogy az adott koordinátor képviseli a bizottságban ülő valamennyi képviselőt, akik az adott frakcióhoz tartoznak. Így a legnagyobb pártok kölcsönösen sakkban tudják egymást tartani.
Még Ursula von der Leyen is közbelépett és próbált a frakciók között közvetíteni, bár ő éppen a legnagyobb, néppárti csoport politikusa. A közvetítés eredménytelen volt, jelen állás szerint jövő hét szerdán hoznának döntést. Az nem világos, hogy addig Riberát meghallgatja-e a spanyol parlament. Közben a szociáldemokraták szélsőjobboldali veszélyről, az Európai Néppárt jobbra tolódásáról és a nagy pártok közötti parlamenti alku felrúgásáról beszélnek. Az érvelésüket arra alapozzák, hogy ha nem sikerül a bizottsági koordinátorok körében kétharmados támogatást kialakítani egy-egy jelölt mögött, akkor – utolsó lehetőségként – összehívják a bizottságokat és minden képviselőnek szavaznia kell. A szavazás titkos és itt már elegendő az 50 százalék plusz egy támogató voks. Itt jönnek képbe a jobboldali pártok, amelyekkel a szociáldemokraták, liberálisok, zöldek és a szélsőbal kizárták az együttműködést. Azonban, legalábbis, ha a matematikát vesszük alapul, akkor az Európai Konzervatívok és Reformerek, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája csoport az Európai Néppárttal kiegészülve már bőven képes a fele plusz egy szavazatot biztosítani. Ez azonban az úgynevezett ‘cordon sanitaire’, vagyis ezeknek az erőknek a döntéshozatalból való kiközösítéséről szóló elvet hatályon kívül helyezné.
Bírálatok kereszttüzében Várhelyi Olivér: még nem kapott zöld jelzést az EP-ben
A magyar jelölt igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy semmi problémája az LMBTQ-közösség tagjaival.
A Néppárt amúgy ebből nem is csinál nagy titkot. A parlamenti beszélgetéseken rendre elhangzik, hogy minden döntés kulcsa az Európai Néppárt kezében van, mert messze ők a legerősebb frakció, és ha akarnak, akkor balról, ha akarnak, akkor pedig jobbról szereznek szövetségest. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a szociáldemokraták hátat fordítanak a Néppártnak és kilépnek a koalícióból. A nagy mátrix fontos szereplője Raffaele Fitto, a kohéziós forrásokkal megbízott olasz jelölt, akit szintén alelnöknek jelölt Von der Leyen. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Bizottság elnökének fontos szövetségese, ezt azonban nem nézik jó szemmel a baloldalon, mivel Melonit szélsőjobboldalinak tartják – így a jelöltjét is –, ezért minimálisan azt várják el, hogy Fitto ne legyen alelnök.
Ebben a bonyolult nagypolitikai játszmában tulajdonképpen epizódszereplő Várhelyi Olivér. A Demokratikus Koalíció az elmúlt napokban folyamatosan támadta a Tisza Pártot, személy szerint Magyar Pétert azért, mert – szerintük – a tiszások nem akarják Várhelyi bukását és nem győzködik erről a pártcsaládjukat, az Európai Néppártot. Végső soron Várhelyit is meg lehet szavazni a már említett 50 százalék plusz egy fős szavazással, ez azonban vékony palló a Néppárt számára. Amennyiben akár Várhelyi, akár a többi, jelenleg függőben lévő biztos esetén a szélsőjobboldal, például a német AfD szavazataira is szüksége lenne a Néppártnak, akkor abból a német választási kampány során komoly tőkét tudna kovácsolni a Német Szociáldemokrata Párt, a CDU szavazóinak egy része pedig elbizonytalanodhat. Visszatérve Várhelyihez: az ő esetében reális lehetőség az is – és ekkor talán a szociáldemokraták is felmentést adnának maguknak –, hogy hatáskört vesznek el tőle. Tehát az egészségügyi vagy az állatjóléti területet más biztoshoz csoportosítják. Ez egyrészt valóban megalázó lenne Várhelyi és persze Orbán Viktor számára, de az EU komolyságát is megkérdőjelezné, ha az Európai Bizottság egyik biztosa úgy mutatkozna be, hogy „Várhelyi Olivér állatjóléti biztos vagyok”. És ne felejtsük el, ebben az esetben azt a biztosjelöltet még egyszer meg kell hallhatni az érintett szakbizottságban, aki megkapja Várhelyi portfóliójának egy részét. Igaz, ez a meghallgatás már csak erre a területre vonatkozna, de a biztosnak még fel is kell készülnie.
Ha esetleg Várhelyi Olivért elutasítanák, akkor Orbán Viktor is tudna trollkodni azzal, ha ráérősen nevezné meg az új jelöltjét, ezt ugyanis nem lehet kikényszeríteni a miniszterelnöktől. Az idő pedig sürget. Az Európai Parlament plenáris ülése a tervek szerint legkésőbb november 28-án szavazni fog a teljes testületről, így léphet hivatalba az új Bizottság december 1-jén. Ha ez bármi okból elmarad, akkor csak 2025-ben lesz új uniós jogszabály-javasló és végrehajtó testület. Akkor, amikor a világ számos konfliktussal terhelt, az Egyesült Államokból pedig naponta érkeznek hírek az új adminisztráció terveiről. Szóval, tennivaló lenne bőven.
