A bankszövetség rendkívül frusztrálónak érzi az új adóterhet

A bankszövetség rendkívül frusztrálónak érzi az új adóterhet

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, a családvédelmi akciótervről tartott sajtótájékoztatón a szövetség József nádor téri székházában 2020. július 22-én. (MTI/Illyés Tibor)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését – többek között erről beszélt Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke és az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a Portfóliónak adott interjújában.

Szerinte nagy érték Magyarország számára, hogy egy stabil és likvid bankszektorral rendelkezik, és ezt semmiképp sem szabad kockára tenni. „Másrészt éppen akkor érkezett az új adóteher, amikor inkább elismerést vártunk volna el azért, hogy két éven keresztül Európa leghosszabb és legnagyvonalúbb moratóriumát tartottuk fenn, és a kamatstop keretében átmenetileg átvállaltuk az adósok megnövekedett adósságszolgálati terhét.” 

A bankszövetség elnöke nem rejtette véka alá azon véleményét sem, hogy az extraprofit kifejezést méltánytalannak gondolja. Annál is inkább, mert az OTP, az Erste, a Raiffeisen árfolyama, vagy éppen a forint árfolyama sem itt tartana, ha az aktuális gazdasági körülmények – így a közeli háború hatásai – nem jelentenének fokozott nehézségeket minden piaci, társadalmi szereplő számára.

Éppen ezért, szerinte a magyar bankszektor nem extraprofitot termel, hanem „évtizedes távon kicsivel infláció feletti nyereséget”, amit főleg innovációba forgat vissza.

A bankelnök hangsúlyozta, azt sosem vitatták, hogy vannak olyan gazdasági helyzetek, amikor a bankrendszertől erőn felüli áldozatvállalásra van szükség – erre jó példa az extra bankadó befizetés 2020 tavaszán. Azt is elismerik, hogy van tere a hatékonyság növelésének. – De az szembe megy az eredeti szándékokkal, ha ez az áldozatvállalás a versenyképesség rovására megy – szögezte le. 

Ami az Erste Bankot illeti, a kisebbségi tulajdonos magyar állam képviselőinek már jelezték, hogy az elvonást nem találják arányosnak, mert ellehetetleníti a bankpiac tovább fejlődését, ugyanis ilyen kiszámíthatatlan környezetben nehéz rábeszélni a befektetőket egy bankrészvényre. Jelasity Radován megemlítette, hogy az Erste bécsi tulajdonosai sem örültek az újabb különadónak. Ráadásul a levegőben lóg például a június 30-án lejáró kamatstop. Ha azt a korábbi megállapodást felülírva meghosszabbítják, akkor az éves szinten további 100 milliárd forintjába kerül a bankszektornak.

Ugyanakkor az elnök-vezérigazgató szerint az Erste célja, hogy az OTP és a most létrejövő magyar bankholding mögött a magyar bankszektor harmadik legnagyobb szereplője legyen.

Ami a lakáshiteleket illetve az ingatlanárakat illeti, a bankvezér azon véleményének adott hangot, hogy ebben az inflációs környezetben nem tartja valószínűnek, hogy nominálisan jelentős ingatlanárcsökkenést fognak látni, de ez nemcsak a bankokon múlik, hanem elsősorban az orosz-ukrán háború teremtette gazdasági körülményeken.