A magyar állam újra kilépett a devizakötvény-piacra, és megkezdte egy japán jenben jegyzett államkötvény-értékesítés előkészületeit. A tranzakcióra napokon belül sok kerülhet – írja a Reuters, amelyet a Portfólió vett észre.
Mint írják, Magyarország már július közepén tartott egy virtuális roadshow-t, amelynek keretében a szamurájkötvény-vásárlás lehetőségéről tájékoztatta a lehetséges befektetőket. A kibocsátás megszervezésével a Nomura, a Daiwa és az SMBC Nikko lett megbízva.
A kibocsátás egy része zöld kötvény lesz, vagyis olyan értékpapír, amelynek befolyó bevételeit környezetvédelmi célokra fordtja Magyarország. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a közelmúltban már megjelent ezen a részpiacon, és most szemlátomást folytatja azt a stratégiáját, hogy a lehetséges befektetői kör szélesítése érdekében ezen a területen is jelen legyen.
Az Államadósság Kezelő Központ a héten frissítette a kibocsátási tervét, amely már alkalmazkodik a költségvetés új hiánytervéhez. Emlékezetes, hogy a koronavírus-válság miatt a Pénzügyminisztérium a napokban a GDP 3,8 százalékáról 7-9 százalékára emelte a hiánycélt, ami óriási többletfinanszírozási igényt jelzett. Vagyis a magyar állam nagyon is rá van szorulva a külföldi finanszírozásra. Az ÁKK idén 4 milliárd eurós kötvény-kibocsátással számolt, és ebből már 3,5 milliárd megvalósult, így valószínű, hogy a szamurájkötvényekből félmilliárd eurós eladást tervez. Ennek értékesítése csupán ár kérdése, megfelelő kereslet bizonyára meglesz a papírokra.
A magyar állam utoljára 2018 szeptemberében járt a szamuráj-kötvény piacon, amikor 30 milliárd jen (281 millió dollár) értékben hároméves kötvényt adott el (azt is a Daiwa és az SMBC Nikko szervezte).
„A kormány szembenézett a valósággal” – a tavasszal elvárt hiány többszörösével számolnak
Az elemző szerint nagy kérdés, hogy a hiány elfutásában mekkora része van a válságnak, és mekkora a strukturális problémáknak.
A DK sajtóközleményben emlékeztet, hogy a kormány éppen most adta fel Magyarország függetlenségét a devizahitel felvételével. Idézik Orbán Viktort, aki néhány hónappal ezelőtt, idén április 3-án a Kossuth Rádióban még ezt mondta a hitelfelvételről: „Ha nem ezt tesszük, akkor segélyalapú gazdaság lesz, akkor hiteleket kell felvenni, leginkább külföldről, és bekanyarodunk abba az utcába, aminek a végén ott vár bennünket az IMF, meg a Soros György-féle pénzügyi spekulánsok. Azt javaslom, hogy ezt ne tegyük. Tehát, úgy küzdjünk meg ezzel a válsággal, hogy ne adjuk fel a céljainkat, ne adjuk fel azt, amit elértünk, ne adjuk fel Magyarország függetlenségét, ne adjuk fel a munkaalapú gazdaságot, és ne adjuk fel a büszke élet lehetőségét se.”
